Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH KÁROLY - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3208 összefüggésben a területfejlesztés szinte mindennapi feladatot a dna, akkor ezt a fogalmat és ennek a leképzését vagy ennek a feladatnak a megjelenését az 1999. évi költségvetésben szinte teljesen nélkülözni kell. Én őszintén remélem, hogy nemcsak kétperces hozzászólás keretében, hanem átfogóan is lehetőség lesz erről s zót váltani, mindenesetre csak jelezni szeretném, hogy ami e kérdéskörben, a területfejlesztés kérdéskörében az 1999. évi költségvetésben megjelenik, az nem alkalmas arra, hogy felkészüljünk az európai uniós csatlakozásra. Egyelőre a két percben ennyit. Kö szönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Tóth Károly képviselő úr, MSZP, következik két percben. TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök Úr! Csak néhány számot szeretnék mondani annak az alapmondatnak az ismeretében, ho gy azt mondta a miniszterelnök úr, amikor Békés megyébe látogatott, hogy az Alföldet, DélkeletMagyarországot először Magyarországhoz kell felzárkóztatni és utána Európához. Hadd mondjak néhány konkrét számot, államtitkár úr. Az első: a helyben maradó szem élyi jövedelemadó - elvégeztük a számítást - 1998ban Békéscsabán 669 millió 854 ezer forint, 1999ben, ha elfogadjuk a 12. számú módosító indítványt, 537 millió 790 ezer forint, azaz 80,28 százalék. Ha mindenféle kiegyenlítő és normatívát is figyelembe ve szek a személyi jövedelemadónál, akkor elérjük, hogy az 1998. évi 909 millió 254 ezerről sikerült lecsökkenteni 903 millió 537 ezerre, azaz 99,37 százalékra egy magasabb alapról. A hátralévő részben, mielőtt azt mondanák, hogy bezzeg a normatíváknál arra t essék figyelni, ismét néhány szám. Az első: oktatási feladatra, és erről ma már szólhattam, 114,66 százalék a növekmény Békéscsabán, a szociális ellátásra egy kifejezetten hátrányos térségben 87,25 százalék és egyéb normatív támogatásokra 86,84 százalék. E zek azok a pénzügyi keretek és konkrét számok, államtitkár úr, amelybe állítólag - önök szerint - minden belefér, még az 1,9 százalékos zárolás is, amit mi még nem vontunk le bízva a parlament bölcsességében. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyim óthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra Varga Mihály államtitkár úr kért szót. Tessék! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak azért kértem szót, mert Lamperth Mónika újra tanújelét adta, hogy sajn os, nem tanulmányozta át figyelmesen az 1999. évi költségvetést, és olyan dolgokról nem beszélt, amik szerepelnek a költségvetésben és olyan dolgokról beszélt, amik nem szerepelnek. Szeretném elmondani azt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást elősegí tő központi költségvetési támogatások összege az idei esztendőhöz képest több mint ötszörösére nő. Ebben az esztendőben, 1998ban 1 milliárd 245 millió forintot biztosít a költségvetés ilyen jellegű célokra, a következő esztendőben ez az összeg 6 milliárd 182 millió forintra emelkedik. Azt gondolom, hogy azok a célok, amelyeket ez a költségvetés megjelöl, igenis fontosak, és olyan célokra tud forrást biztosítani, amelyre az előző kormány költségvetése erre az esztendőre nem biztosított. Ilyen célok többek k özött az Európai Unió központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenységek támogatása a miniszterelnökség fejezeten belül. Ilyen cél a környezetvédelmi minisztérium fejezetén belül az EU kommunikációs stratégia célja, EU integrációs feladatokra 1 60 millió forint. Ilyennek tekinthető a Külügyminisztérium fejezetén belül a belső piaci
