Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
3206 kívánják javítani. Azt már csak nagyon óvatosan mondom, azt is megfontolásra ajánlanám, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és netán a nemzetbiztonsági szol gálatok költségvetéséből valamelyes összeget vegyenek el, hiszen ezen a két területen robbanásszerű volt a növekedés. Természetesen itt a polgári nemzetbiztonsági és nem a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra utalnék. Végezetül néhány mondat maguknak az önkormányzatoknak a helyzetéről a költségvetésben. Nagyon sok szó hangzott el ezzel kapcsolatosan az elmúlt nap délutánján, egy kétperces vita erejéig magam is hozzászóltam ehhez a kérdéskörhöz. Hargitai János fideszes képviselőtársammal keveredtem polémiá ba abban a kérdésben, hogy milyen mértékben veszi az ellenzék figyelembe azt a tényt, miszerint az önkormányzatok terhei mérséklődnek a járulékterhek csökkenése miatt. Délután egy rövid kétpercesben csak arra utaltam, hogy megjelenik mellette az egészségüg yi hozzájárulás emelkedése 2100 forintról 3600 forintra, s nem volt időm részletesebben ezt a témakört érinteni, most néhány mondattal megtenném. Az a tény, hogy a járulékterhek csökkennek, paradox módon a költségvetési előirányzatokban a GFSrendszerű kia dási rendszerben nem csökkenést, hanem a hozzáadott értékhez viszonyított növekedést jelentene, hiszen az összkiadásba a társadalombiztosítási járulékok, terhek is beletartoznak. 172 milliárd forint 1999re ez az előirányzott összeg, és meg kell azt is jeg yeznem, hogy a költségvetés itt már teljes mértékben figyelembe veszi - a törvényjavaslatra gondolok - a járulékteher csökkenését. Más lenne a helyzet akkor, ha azt vizsgálnánk, és nyilván Hargitai képviselőtársam és mások is ezt az aspektust vették figyel embe, hogy mennyi az önkormányzati kiadásokban a valódi áru- és szolgáltatásvásárlás, mennyi a fejlesztési kiadás, mennyi a fejlesztési támogatás, mennyi a transzfer. Ha azonban nem GDPszemléletben közelítjük a kérdést, a mérleg jobb oldalát vizsgálva, ho gy mire használjuk fel a hozzáadott értéket, hanem államháztartásimérlegcentrikusan vizsgáljuk, ráadásul nem is konszolidált mérleg alapján, hanem a mérleg egyik elemét elkülönítve, abban az esetben ezek a terhek, kiadások, ha a társadalombiztosítási terh eket levonnánk, abban az esetben az önkormányzatok részesedése a hozzáadott értékből 1999re az előirányzat szerint nem 11,86 százalék volna, hanem alig haladná meg valamivel a 10 százalékot. Véleményem szerint ezt is figyelembe kell vennünk akkor, amikor az önkormányzatoknak a makrogazdaságban elfoglalt helyét vizsgáljuk. Végezetül egyetlen mondat: délutáni felszólalásomban utaltam arra, hogy 2000ben és 2001ben az irányszámok szerint az önkormányzati szféra részesedése tovább mérséklődik. (2.10) Nem azér t kívántam erre felhívni a figyelmet, hogy számháborút folytassak igen tisztelt kormánypárti képviselőtársaimmal, csupán azért, hogy jelezzem, nem látszik perspektivikusan sem a kormány önkormányzatbarát politikája, s mint délután jeleztem, 2000re vagy 20 01re nézve már nem lehet az 1999es valós vagy vélt nem ismert terhekkel magyarázni ezt a magatartást, mint ahogy azzal sem lehet magyarázni, hogy csökkenteni kell az állam részesedését a hozzáadott érték egészéből, mert vizsgálandó, hogy mit csökkentünk ebből és mit nem. Ennek következtében, mintegy zárómondatként azt tudnám mondani: a modern állam másoknak szolgáltat, a premodern állam az, amely saját magára költi az adóbevételek jelentős részét, mi pedig az EUhoz közeledve, a modern állam koncepcióját követve az önkormányzati részarányt kívánjuk növelni, nem pedig a központi költségvetés részarányát, azért, mert az önkormányzatok közvetlenül helyben, az ott élők érdekeit leginkább szolgálva valamennyi humán infrastrukturális és úgynevezett termelő infra strukturális ágazatban komoly, alapvető jelentőségű feladatokat látnak el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr, kimerítő felszólalását. Kétperces felszólalásra megadom a szót Bajor Tibor képviselő úrnak, MSZP.
