Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 15 (10. szám) - Ahmad Abdulaziz Al-Sadoun, a kuvaiti parlament elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentésáltalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
314 hadd kérdezzek vissza, mert Csurka úr is közbeszólt gyorsan, hogy akkor önök hogyan gondolják el a vállalkozások ösztönzését, támogatását, ha ezt a másik oldalon meg azonnal fölhánytorgatják. A végére hagytam a Nemzeti Bank kérdését, bár Takács Imre képviselőtársam ezt délelőtt már érintette. Képviselőtársaim, ha tényleg nyitott füllel járunk a világban, Magyarországot azon a ponton érik kritikák, hogy a je gybankunk még mindig nem elég független, még mindig megvan a napi gazdaságpolitikai események ráhatásának a veszélye, a lehetősége. Azt gondolom, hogy nekünk igenis a parlament előtti beszámolás rendszerét kell továbbépíteni. És hiszem, hogy azoknak a képv iselőtársaimnak, akik először ülnek a parlamentben, lesz lehetőségük tapasztalni, megnézni, hogy a Nemzeti Bank hónapról hónapra milyen alapos jelentéseket tesz le a képviselők elé, és van lehetőség bizottságban évente a jegybank elnökének beszámolója kapc sán megvitatni, értékelni a munkáját. Azt hiszem, ezen az úton kellene továbbmennünk, mindenféle vádaskodás helyett. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Megadom a szót Rozgonyi Ernő képviselő úrnak, a MIÉP képviselőjének, egy kétperces hozzászólásra. ROZGONYI ERNŐ (MIÉP) : Elhangzott itt az, hogy olyan állapot sohasem lesz, hogy egy ellenőrzés ne találjon valamit. Persze ez igaz, csak azért nem lehet ilyesmivel elbagatell izálni a lényeges kérdéseket. Itt nem pitiáner dolgokról van szó! Én nem azt teszem szóvá, amit az ÁSZ például szóvá tett, hogy egy egytizedes számolási hiba van valahol az anyagban. Itt nem erről van szó, kérem szépen! Itt arról van szó, hogy egy beszámol óból nem lehet megállapítani például, hogy mekkora az ország bruttó adósságállománya. Tessék már fölfogni: ennek a teljes ismerete nélkül hogyan hoz ez a parlament döntést majd a jövő évi költségvetésről?! Itt nem lehet viccet csinálni ebből, kérem szépen! Ez az egyik. A másik: ez nem regény. Persze, hogy nem regény. Nekem mondja? Húsz évig dolgoztam a Pénzügyminisztériumban. Én tudom, hogy ez nem regény, nem is úgy olvastam, mint egy regényt, és nem is az a követelményem ezzel az anyaggal szemben, hogy reg ény legyen - bár ez az anyag inkább egy regényhez hasonlít, mint egy beszámolóhoz. Ami pedig a Nemzeti Bankot illeti: abszurdum, hogy a Nemzeti Bank szent tehén legyen és mindentől független legyen. Mitől független? A magyartól, a nemzetitől vagy a magyar nemzettől? Mitől független?! A Magyar Igazság és Élet Pártja igenis követelni fogja, ameddig itt ül, ebben a parlamentben, és ameddig ez meg nem történik, hogy igenis biztosítsák a Nemzeti Bank ellenőrzését és teljes átvilágítását! Tudni akarjuk, hogy mit csinál a Nemzeti Bank! Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Gidai Erzsébet, a MIÉP képviselője. Képviselő asszony, öné a szó. DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Képviselőt ársaim! Az teljes fogalmi félreértés és ismerethiány, amiről itt ön tanúbizonyságot tett az elhangzottak alapján, hiszen ne keverjük össze a reálszférát és a gazdaság felosztását két területre; a spekulatív pénzpiac és a reálszféra, a kettő aránya az, amir ől szó volt. De ez egy szakmai kérdés, azt hiszem, hogy ezt érdemes szakemberekkel külön is megvitatni, vagy utána kellene egy kicsit olvasni. Ez az egyik. (18.00) A másik: nem arról volt szó, hogy a nagy multinacionális cégek a reálszférá ban vagy a pénzszférában helyezkednek el, hanem a magyar gazdaság kettészakadásáról. Továbbra is a
