Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 15 (10. szám) - Ahmad Abdulaziz Al-Sadoun, a kuvaiti parlament elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentésáltalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
313 a beszámolás rendszere mind jobb an betöltse a tájékoztató és a döntésmegalapozó funkciót. Ezzel együtt azt gondolom, és hiszem, hogy azok a képviselőtársaim, akik számviteli vagy költségvetési területen megfordultak, tudják, hogy olyan állapot soha nem fordulhat elő, amikor majd egy köny vvizsgáló vagy egy ellenőrző szervezet azt fogja kimondani, hogy minden feladat teljesült, a források az utolsó fillérig úgy kerültek felhasználásra, mint ahogy az tervezve volt. Nem akarok hosszan beszélni arról, hogy a valóság mindig sokszínűbb volt az e ddigi történelem során, mint egy általunk elképzelt és megtervezett valami. Ez a költségvetés ezt tökéletesen visszaigazolja. Szeretnék külön kitérni arra, hogy hiszem és meggyőződésem, már most lehet borítékolni, hogy a '99. év végén az Állami Számvevőszé k nagyon sok hasonló megállapítást fog tenni. Ez így helyes, nekik az a dolguk, hogy megkeressék és fölhívják a figyelmünket arra, amit nekünk később a törvényhozás szintjén feltehetően be kell építenünk az államháztartási törvénybe vagy a pénzügyminiszter úrnak a költségvetés rendszerébe. Ezzel együtt azt hiszem, azt mondani, hogy ez a hosszú és sokak számára bonyolult, sok száz oldalas beszámoló nem áttekinthető, nem lehet. Ezt nem lehet úgy venni, mint egy regényt, hogy leülök és olvasok fél órát vagy eg y órát, itt órák kellenek ahhoz, hogy valaki a mellékleteken végigmenjen; ha valaki kíváncsi arra, hogy egyegy alfejezetben vagy címnél milyen összefüggések vannak, ehhez hosszú idő kell, de ez ma már megteremthető. Azt hiszem, hogy amikor erről beszélünk , és mielőtt a pénzügyminiszter úrnak esetleg a '99es költségvetésre olyan feladatokat adnánk, hogy mondjuk, még duplázza meg a terjedelmet, mert még mennyi kérdésünk van, valahol az informatika területén is mérlegre kell tenni a hatékonyságot, tehát hogy szabade minden határon túl terjesztenünk ezt a beszámolási rendszert. Úgy gondolom, hogy ez az ÁSZjelentés - mint sok képviselőtársam tette, én is szeretném megköszönni, és engedjenek meg képviselőtársaim egyetlen mondatot - minőségében más, mint az egy évvel ezelőtti. Azt hiszem, a jegyzőkönyv számára ezt is fontos rögzíteni. Ezeknek a megállapításoknak, ha valaki tényleg higgadtan végignézi, közel 80 százaléka olyan, amely a jövőre nézve folyamatos feladatokat ad mindannyiunk számára. Szeretnék kitérni egy másik kérdésre. Az ÁSZjelentés hosszasan foglalkozik és elég nagy befizetési összeget ír elő a vízközművekkel, a szennyvízzel kapcsolatban. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, és elnézést, hogy egy kicsit hosszabban foglalkozom ezzel a kérdéssel, de a jelentésből megállapítható, hogy a cél teljesült, a feladatot az önkormányzatok megoldották, és csupán egyetlenegy gond van - feltehetően kormányrendelet és törvény között valami joghézag van. Az elosztóvezeték és az adott magánszemély ingatlana közöt t a közterületen létesített bekötővezetékszakasz önkormányzati tulajdonban marad. Ez nem a magánemberé, nem a vállalkozásé, tehát meggyőződésem, hogy ezt jogszerűen finanszírozzuk közös pénzből, és mint ahogy ezt tettük 1996 beszámolójánál, hiszem, hogy e zt nem kellene módosító indítványként befogadnia a tisztelt Háznak, mert ezzel pont azt a folyamatot akadályozzuk meg, hogy növekedjen a szennyvízcsatornázás, a szennyvíztisztítás. Most nem akarok hosszan beszélni arról, máskor lesz rá alkalom, hogy mindös sze hány százaléka a magyar lakásállománynak az, amely pillanatnyilag szennyvízvezetékkel ellátott, és a célunk az lenne, hogy ezt tovább bővítsük. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy a délelőtti hozzászólásokból reagáljak egykét dologra. Gidai Erzsébet azt mondta, hogy nem a reálszférából van a növekedés. Csak egy mondatot teszek hozzá: a külföldi vállalkozások is a reálszférához tartoznak, tehát ilyen szempontból úgy érzem, hogy ez egy furcsa dolog. A befektetésösztönzés a Magyar Köztársa ságban a külföldiekre és a belföldiekre ugyanolyan szabályokkal érvényes, és szándékunk volt, hogy igenis itt tartsuk a tőke hozadékát, és lehetőleg itt kerüljön befektetésre. Ehhez rögtön hadd tegyem hozzá, amire azt mondta, hogy szégyenteljesen alacsony a gazdálkodók befizetése. Igen, 18 százalékra mérsékeltük 36 százalékról a társasági adót; csak akkor
