Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. OROSZ SÁNDOR
3088 Panaszkodnak a nagyvárosok és az iparűzési adó többségét adó nagyvárosok, mert elvonják tőlük forrásaik jelentős részét. Ugyanakk or azt is tudom mondani, hogy a SzabolcsSzatmárBereg megyei 9. számú választókörzet, közismertebb nevén a "Torgyán által sújtott vidék" (Derültség az MSZP soraiban.) számára 78 millió forint forráselvonást jelent ez a bonyolult rendszer. Ha nem jó a nagy városoknak, nem jó a SzabolcsSzatmárBereg megyei 9. számú választókörzetnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , kérdezem én: kinek jó a kormányon kívül? Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ké tperces hozzászólásra megadom a szót Gémesi György úrnak. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Képviselőtársaim! A két hozzászóláshoz rövid reakció. Feltehetően akkor félreérthető voltam, Pozsgai Balázs, az 50 milliárdot nem nyakló nélkül döntené m bele a zsákba. Nyilvánvaló, hogy az egy reform után kerülhetne be, ott ki kellene igazítani normatívákat, egyáltalán a finanszírozás rendszerét kellene áttekinteni és a települési feladatok körét, az állami feladatokban való állami részvételt, és utána l ehetne ezt szétosztani, ha ilyen lenne. Ez álom számomra, remélem, majd lesz ilyen. Kertész István hozzászólásához: az 1,9 százalék valóban komoly gond, ezt elmondtam részleteiben is. Bízom abban, hogy ebben lesz lehetőség valamilyen kompromisszumot kötni a jelenlegi stádiumban, mert akkor így valóban az állami finanszírozás ilyen nagyságrendű csökkenésével a reálértéktartás vagy a reálértéktartási szándék sem fog megvalósulni. A kiegyenlítő rendszerekkel kapcsolatosan én nem tartom rossznak az iparűzési ad óval kapcsolatos döntést, az adóerőképesség fogalmának bevezetését. (16.50) Csak halványan jelzem, hogy ez Gödöllő városának közel 100 millió forintos negatívumot jelent. Mégis azt mondom mint településbarát és kistelepüléspárti, hogy ha ebből végre tudu nk hajtani egy belsőforrásátcsoportosítást, akkor szívesen járulunk hozzá. De szeretném, ha ez kifejlesztés alá kerülne, és, mondjuk, a környékbeli települések működéséhez tudnánk hozzájárulni, az infrastruktúrája megteremtéséhez és a többihez, mert akkor én látom, hogy hova megy az általam vagy a mi városunk által megtermelt iparűzési adó. Különbséget tennék olyan városok között, mint Tiszaújváros vagy Százhalombatta, amely örökölte a jó helyzetet, és mondjuk mint Gödöllő, amely megteremtette azt a feltét elrendszert, hogy most van helyi iparűzési adója. De ez már megint szakmai vita lenne. Azt gondolom, hogy ebben lehetne jó eredményeket elérni és olyan döntéseket hozni, amelyek mindenki számára megfelelők. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Úgy látom, TuriKovács Béla nincs a teremben, úgyhogy kérem az ő jelentkezését törölni. Kétperces hozzászólásra megadom a szót dr. Orosz Sándor úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. K ét perc arra kevés, hogy az egyet nem értések hosszú soráról beszéljünk, viszont arra mindenképpen alkalmas, hogy két, Gémesi képviselőtársam által is megfogalmazott gondolattal való egyetértésemet osszam meg önökkel. Egyetértésben vagyunk a tekintetben, h ogy nem illik szétbombázni egy költségvetést, hiszen az egy rendszer. Ezért például jómagam is a képviselőtársaimmal az agrárbüdzsé törvénysértő rendelkezéseire, igen összefogottan, hétnyolc módosító indítványt nyújtottunk be. Erről természetesen majd akk or beszélek, ha erre kerül sor a részletes vita folyamán. Egyetértek tehát a technikával. Nem követhetetlen apróságokkal,
