Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter:
3031 alapkereset egyre zsugorodó, egyre kisebb részt tesz ki a jövedelem egészéből, és a kereset, a jövedelem nagyobbik részét, nagyobbik hányadát egyre inkább ideigóráig igénybe vehető, különböző jogcímen igényelhető pótlékot jelent. Az a célunk, az a szándékunk, hogy az alapbér aránya növekedjék, és a pótlékok egész jövedelmen belül betöltött mértéke csökkenjen. Az elmúlt évek tapasztalat a arra indított bennünket, hogy ez a változtatás ma már indokolt; úgy látom, hogy a munkavállalók, a szakmai érdekvédelmi szervezetek is ezt igazolják vissza. A következőkben ismertetett átlagszámok természetesen átlagok, nem fedezik azt, vagy nem mutatnak képet arról, hogy egy nagyon fiatal vagy nagyon alacsony besorolású pedagógus milyen keveset keres és milyen megélhetési gondokkal küszködik. Ezt tudjuk - hiszen nem ritka a bruttó 30 ezer forintos fizetés sem ebben a szakmában, sajnos , de mégis fontos elmondani ezeket az átlagokat. A pedagógusok alapbére ebben az évben 51 200 forint a statisztika szerint, ami persze igazságtalan, a következő évre januártól ez 59 200 forintra nő, szeptembertől pedig 61 ezer forintra. Ez az alapbér. A kereset, amely az al apbér pótlékokkal növelt összegét jelenti, ebben évben 65 ezer forint volt, jövőre januártól 75 600 forintra nő, szeptembertől pedig 76 300 forintra. Természetesen ettől még lesznek nagyon keveset kereső fiatal vagy éppen rosszul, alacsonyan besorolt pedag ógusok ezen a területen, de ezt nem az éves költségvetési vita keretében tudjuk megvitatni, hanem a jövő év során a közalkalmazotti rendszer egészét, a bérstruktúra egészét átfogó vitában, a közalkalmazotti törvény módosításának vitájában. Akkor kell válas zt találnunk azokra a kérdésekre, hogy melyik a jobb egyegy ágazat esetén: a fiatal munkavállalók bérének emelése a középkorúak rovására vagy a középkorúaknál egy alacsonyabb növekedés, a nyugdíj előtt álló munkavállalók bérének emelése, illetve ezeket a dilemmákat egy ágazati bérstruktúrán belül kell mérlegelni és eldönteni. Ezt a kérdést ezek az átlagszámok nem világítják meg, de tudnunk kell, hogy e mögött igen szerencsétlenül széthúzott bérstruktúra áll. Ezenkívül nyilván joggal foglalkoztatja az oktat ásban dolgozókat, hogy mi az a megfontolás, amelyet a kormány még fontosnak tartott a költségvetés vitájában az oktatás területén. Két kérdésre szeretnék csak kitérni. Az egyik, hogy kiemeltebben, az átlagos normatíváknál jóval nagyobb mértékben támogatja a javaslat - és ilyen módosító javaslatok támogatását tartom elképzelhetőnek személy szerint - a közoktatás esélyteremtő funkcióit, azokat az elemeket, amelyek azt szolgálják, hogy ez az intézményrendszer ne egyszerűen leírja a szociológiai, földrajzi vagy anyagi különbözőségeket, hanem valóban az esélynövelés, az esélyteremtés intézményévé tegye az oktatási intézményeket. Így a kollégiumi normatívákat igen jelentős mértékben növeltük 152 000 forintra, a leszakadó rétegek támogatására - ilyen például a roma gyerekek után járó kiegészítő 20 ezer forintos támogatás - több mint 100 százalékos növekedés, a napközi ellátás 45 százalékkal, a gyógypedagógiai ellátás 50 százalékkal nő. Az esélyteremtő funkciók növeléséhez sorolom azt, hogy a jövő évre beterjesztett költségvetés nagyobb mértékben veszi figyelembe, hogy igen eltérő a településnagyságtól függően az iskolák működőképessége. Így továbbra is megtartjuk, sőt, növeljük a 3000 fő, illetve az alatti települések által fenntartott iskolák kiegészítő támogatását, és egy új elemet hozunk be az igazán kis települések, kis falvak iskolájának támogatására. Az 1100 főnél kisebb települések az óvoda, iskola működésének teljes egészét, 100 százalékát igényelhetik, tehát az önkormányzat igényelheti nyilvánvalóan a normatí vát és a felette lévő kiegészítő támogatást is. Az a szomorú tapasztalat, hogy ezek a kistelepülések általában 99 százalékban nagyon szegény települések. Az a célunk, hogy ezen települések esetében ne terhelje az iskola, óvoda fenntartása a jövedelemtermel őképesség tekintetében rossz helyzetben lévő önkormányzatot. Ennek feltételrendszerét a Belügyminisztériumban most dolgozzák ki, nyilvánvalóan az a logikus, hogy az ez évi és a tavalyi költségvetés mellékletével lehet pályázni ezt az összeget - pályázat a bban a tekintetben, hogy bizonyítani kell az összegek idei és tavalyi felhasználását,
