Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter:
3030 egybe a telek négyszögölnagyságával - nem ugyanazok a bázisok, amelyekről beszélünk. Ezért néhány fontos számot szeretnék önökkel ismertetni. A pedagógusok bérének fedezetét az önkormányzati oktatási normatívák jelentik. Itt 32 milliárdos a növekedés, így az idén 186 milliárd forintról jövőre ez 217 milliárd forintra fog nőni (Sic!) . Ez benne van abban a támogatásnövekedésben, amit 10 százalékosnak neveznek ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt, hiszen az önkormányzatok állami támogatást kapnak normatívákon keresz tül, illetve átengedett személyi jövedelemadótámogatást. Ez az összeg 589 milliárd forint volt ebben az évben, jövőre 648 milliárd forint lesz. Ez az összeg értelemszerűen része annak, amivel gazdálkodnak az önkormányzatok, amiben nemcsak az átengedett be vételek és juttatások szerepelnek, hanem valamennyi saját bevétel is. Ez pedig ebben az évben 1185 milliárd forint volt, jövőre pedig 1404 milliárd forint. Ez az 1404 milliárd forint a benne szereplő támogatásnövekedéssel, azaz 648 milliárd forinttal, és a z ebben szereplő oktatási normatívával, a 217 milliárd forinttal a garancia arra, hogy noha az egész, az 1404 kisebb mértékben növekszik, mint az oktatási rész, mégis megvalósítható a 16 plusz 3 százalékos bérnövekedés. (12.40) Tudjuk, hogy a plusz 3 százalék csak szeptembertől, augusztus végétől esedékes. Így kell pontosan fogalmaznunk, hogy a pedagóguskeresetek 1999ben 17,4 százalékkal nőnek. Sokan fel fogják tenni a részletes vitában azt a kérdést, amit már korábban is megfog almaztak: mi a garancia arra, hogy ezt a mindig több feladattal, mint pénzzel gazdálkodó önkormányzatok ki is fizetik, tervezike majd az intézmények költségvetésében, és odaadjáke az iskoláknak, óvodáknak, eljute ez a pedagógusokhoz? Hiszen - vetők fel ők ezt a kérdést - a pénzügyminiszter úr számtalan esetben elmondta, hogy a közalkalmazotti illetményrendszer befagyasztatik, az egész illetménytábla nem nő automatikusan, mint az előző években történt. Valóban ez a helyzet, nem nő egyben az egész közalkal mazotti illetményrendszer, és ennek az az oka, hogy az egységes, infláció feletti, körülbelül 56 százalékos bérnövekedés fedezete 250300 milliárd forint közötti összeg lenne, és ekkora mozgástér a jövő évi költségvetésben erre nincs. Ezért döntött úgy a kormány - nem könnyen , hogy differenciált béremelést csinál a következő évben a közalkalmazotti területen. Lesznek olyan területek, ahol névértékben 45 százalékos, tehát az infláció mértékét sem elérő a béremelés; lesz olyan terület, ahol az inflációt k övető; van olyan terület - ilyen az egészségügy , ahol az infláció felett 12 százalékos, tehát reálértékben kismértékben növekvő béremelésről van szó, és van olyan terület - ilyen az oktatás , ahol 67 százalékos a béremelés reálértékben; vagy a rendőrs ég, ahol 18 százalékos nominálértékben. Ezt a differenciált béremelést csak oly módon lehet megvalósítani, ha az egész illetményrendszer nem nő, hanem ezen belül különböző eszközökkel, ha úgy tetszik, különböző jogi szabályzókkal lehet ezt elérni. Mi a hel yzet a pedagógusok bérével? A közalkalmazotti törvény módosításával mód nyílik arra, hogy a jövőben a kormány kormányrendeletben ágazati bérszorzókat állapítson meg. Erre most első ízben kerül sor ez év január 1jétől egyelőre egy ágazat esetben, a közokta tásban dolgozó pedagógusok esetében lesz egy ágazati bérszorzó. Egy munkáltató, alkalmazó tekintetében ez éppen olyan jogi kényszert, kötelezettséget jelent, mintha az egész közalkalmazotti illetménytábla növekedne, hiszen január 1jétől úgy kell megállapí tani a pedagógusok bérét, illetményét, hogy az adott besorolási kategóriának megfelelő B1, F2 vagy ki tudja, mely besorolási kategóriát meg kell szorozni 1,16 százalékos, szeptembertől pedig 1,19 százalékos mértékkel. Ez a kötelezettség jogi érvényű, kötel ezi az önkormányzatokat, az iskolafenntartókat, kötelezi az igazgatókat is. Nem vonatkozik ez a szabályozás az alapítványi vagy az egyházi iskolákra. A számukra rendelkezésre álló 14 milliárd 280 millió forint azonban elegendő fedezet arra, hogy tökéletese n hasonló, azonos mértékű béremelést mind az egyházi, mind a magániskolák meg tudjanak valósítani. Mi az, amire ez a költségvetés még ezentúl bizonyosan fedezetet biztosít? Még mielőtt erre rátérnénk, talán néhány számot illik elmondani. A pedagógusok alap bére és pótléka közötti arány szándékaink szerint változni fog, nem kívánjuk ugyanis fenntartani azt az állapotot, hogy az
