Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3013 emberi tragédiákat okozva. Joggal teszik fel a kérdést az érintettek, hogy vajon az ÁPTF a kibocsátáskori tájékoztatóban miért ne m figyelmeztetett a különleges kockázatra, amikor ezt az értékpapírtörvény is előírja. A felügyelet hozzájárulte a kötvénykibocsátás céljánál más, kockázatosabb tevékenység végzéséhez, és értesítettéke a tulajdonosokat? Hiszen a meghirdetett ingatlanlízi nghez képest módosították a befektetési célt, s jobbára részvényeket, kötvényeket, újabban pedig lakásokat vásároltak. Mikortól várható a felfüggesztés feloldása, s milyen alap- és késedelmi kamat jár a kötvénytulajdonosoknak? A Reálbank, mely lényegében á llami tulajdonban van, az idei év első felében 5,3 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Tisztelt Ház! Az utóbbi hetekben a Postabank ügyletei kapcsán megtett kormányzati intézkedések reménnyel töltik el az állampolgárokat. Bíznak benne, a kormány min dent megtesz annak érdekében, hogy a polgárok egy élet során összegyűjtött vagyona nem vész kárba a büntetőügyek határát súroló ügyletek miatt. Alig egy hónapja a Reálbank ügyében már felszólaltak e Ház falai között. Akkor a pénzügyminiszter úr azt javasol ta az érintetteknek, hogy forduljanak bírósághoz. Természetesen ez nem nyugtatta meg őket. Joggal várják el, hogy végre már az egyszerű állampolgárokat is konszolidálja valaki, és határozott lépéseket tegyen, mielőtt minden vagyon eltűnik. Köszönöm figyelm üket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Varga Mihály államtitkár úrnak. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön jó néhány felvetésével egyetértve, engedje meg, hogy néhány kiegészítést fűzzek napirend előtti felszólalásához, s kérdéseire is válaszoljak. A Reállízing 2000 elnevezésű kötvényt a Reálszervíz Pénz ügyi Közös Vállalat, a Reállízing '96 kötvényt pedig a Reállízing Pénzügyi Kft. bocsátotta ki. A kötvényen alapuló követelés teljesítéséért a kibocsátó a felelős. Ők arra vállaltak kötelezettséget, hogy lejáratkor, tehát 2000ben, illetőleg 2002ben vissza fizetik a kötvénytulajdonosok pénzét. A Reálszervíz Pénzügyi Közös Vállalat kötelezettsége mögött - tulajdonosi viszonyok alapján - a Reálbank korlátlan felelőssége fennáll, ami lejáratkor esedékes. Erre információim szerint a bank már képzett is tartaléko t, tehát ennek a teljesítése mindenképpen fennáll. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján az állapítható meg, hogy a Reállízing 2000 kötvényeinek nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató és ajánlattétel közzétételét az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1994. december 20án, míg a Reállízing '96 kötvényeinek kibocsátásához készült tájékoztatót és ajánlattételt az ÁÉTF 1996. október 3án kelt határozatával hagyta jóvá. Ebből tehát az derül ki, hogy ezek a jóváhagyások még az úgynevezett régi értékpapírtörvény alapján készültek, s ez a törvény sajnos nem biztosított lehetőséget arra, hogy a felügyelet eljárása során a kibocsátáshoz készült tájékoztatóban és a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó hirdetményekben külön figyelmeztesse a potenciá lis ügyfeleket a kibocsátás különleges kockázatára. A kibocsátáshoz készült tájékoztatók ennek ellenére külön fejezetben tartalmazták a kockázati tényezőket. A régi értékpapírtörvény és a módosított új értékpapírtörvény alapján a tájékoztatóban foglaltak m ódosítására csak a jegyzési időszak lezártáig van lehetőség. Minden olyan tényt, körülményt, a társaság életében bekövetkező változást, amely az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érinti, a kibocsátónak rendkívüli tájékoztatás kereté ben kellett és kell közzé tennie, ehhez felügyeleti jóváhagyás nem szükséges.
