Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS
3012 azt hiszem, annak érdekében, hogy valóban a jó gazda gondosságával járjunk el ezekben a kérdésekben, mindenféleképpen szükség volt ezekre az intézkedésekre. Az Alkotmánybíróság döntése egyébként újra felhívj a a figyelmet arra is, hogy az a doktriner álláspont, amely teljesen függetlenül a konkrét körülményektől, csak azt képes ismételgetni, hogy minden, ami állami, eredendően és csak rosszabb lehet, mint bármiféle intézkedés, semmiféleképpen nem állja meg a h elyét. Tudniillik amikor konkrétan bebizonyosodik, hogy a koordináció más formái egyértelműen alkalmatlanabbnak bizonyulnak, mint az állami kezelés, ebben az esetben az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a köz érdekében beavatkozni. És itt semmi e gyéb nem történt, mint egy ilyen típusú beavatkozás. Átfogó társadalmi jellegű alapokról van szó, ennek következtében múlhatatlanul szükséges volt a valóságos társadalmi ellenőrzés létrehozása. Ennek kidolgozása folyamatban van, de amíg ez nem történik meg , addig a legalkalmasabb formája ennek a közvetlen állami ellenőrzés volt, és ez történt ezekkel a lépésekkel. A folyamat fontos tanulsága - ahogy arra frakcióvezető úr is felhívta a figyelmet , hogy talán nem feltétlenül kellett volna sem ebben, sem más hasonló kérdésekben a tisztelt ellenzéknek léptennyomon, ha úgy tetszik, hetenként kétségbe vonni a kormány legitim jogosítványait. Azt hiszem, hogy ezt a tanulságot elsősorban a tisztelt ellenzéki oldal képviselőinek szükséges feltétlenül levonni. Köszön öm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csáky András frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnök Úr! Köszönöm a szó t. Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban több közlemény jelent meg az újságokban azzal kapcsolatban, hogy számos brókercég csődhelyzetbe került, és hogy a Befektetésvédelmi Alapnak nincs elegendő pénze, hogy az összeomlás határán lévő értékpapírforgalmazó váll alkozások ügyfeleit kártalanítsa. A Reálbankcsoport névvel jelzett Reállízing 2000 és Reállízing '96 nevű kötvényeket 1995től és '96tól lehetett megvásárolni a Reálbank fiókjaiban. Mivel ezek az értékpapírok bemutatóra szólóak, főleg kisbefektetők és ny ugdíjasok vásárolták azért, hogy szükség esetén azonnal a pénzükhöz juthassanak. A vásárlók - okkal - arra következtethettek, hogy pénzük biztonságban lesz, mert a Reálbank neve és logója minden ezekkel kapcsolatos bizonylaton ott állt, azt a látszatot kel tve, hogy ez a bank kötvénye. A Reállízing 2000 kötvény esetében ez 90 százalékos mértékig igaz is, hisz a kötvényt - idézem - a Reálbank Rt. 90 százalékos tulajdonában lévő Reállízing Közös Vállalat bocsátotta ki. A 2000es kötvények visszafizetését azutá n állították le, miután az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998. július 10én felügyeleti biztost nevezett ki a Reálbankhoz és a Reálbróker Rt.hez. A '96os kötvények visszavásárlását pedig 1998. szeptember 8ával állították le. Ezt a tényt a Reálban k új vezetése egy tájékoztatóban tette közzé. Ebben a tájékoztatóban a bank elzárkózik a '96os kötvények felelőssége elől, a 2000esre vonatkozóan azt csak annak lejártakor ismeri el. (11.20) A Reállízing 2000es kötvénytartozás 5,4 milliárd forint, a Reá llízing '96é pedig 3,8 milliárd forint, összesen 9,2 milliárd forint. A forgalmazó mindkét kötvény esetében kötelezettséget vállal arra, hogy: "bármelyik munkanapon kifizeti vagy a kötvényt kamattal együtt bármelyik munkanapon megvásárolja." Úgy a tájékoz tatók, mind a kötvények szövegét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet előzetesen jóváhagyta. A bankcsoport tagjainak nyilatkozataival elindult egy lavina, amely elhúzódó, egymásnak ellentmondó, egymásra mutogató és felelősséget nem vállaló következménye kkel járt, veszélyeztetve a kisbefektetők, főleg nyugdíjasok 9,2 milliárd forintnyi pénzét, alaposan felborzolva a kedélyeket,
