Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 25 (35. szám) - Az angol parlament képviselőinek köszöntése - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS
2985 világban, amelyben élünk, aligha sikerül tiltással. De ha van értelmes, igényes kínálata az emberséges, értékes filmeknek, művészeti alkotásoknak, a kultúra visszanyeri rangját, akkor remélhető, hogy az érzékeny, fogékony és gyakran sérülékeny fiatal lelkek közül kevesebben dőlnek be a szervezett bűnözés csábító propagandájának. És természetesen van felelőssége a fogyasztónak - erről ritkán beszélnek, erről beszélnek a legritkábban , a nézőnek, a hírfogyasztónak is; ha a média fogyasztójaként, megren delőjeként és fizetőjeként a bűnt, az erőszakot, a szexuális és testi erőszakot nézi, ezzel tömi magát, akkor sajnos nem csodálkozhat azon, ha előbbutóbb maga is áldozata lesz ugyanennek az erőszaknak az utcán vagy valahol máshol. Azt hiszem tehát, tiszte lt képviselőtársaim, hogy ezt az egész csomagot, amelyet elénk terjesztett a kormány, akkor látjuk helyesen, jól, és akkor tudunk róla valóban pozitív véleményt formálni - kijavítva természetesen elemeit , ha része egy szociálpolitikának, amely egészen má s, mint a jelenlegi polgári kormány szociálpolitikája, része egy társadalompolitikának, amely az egész társadalom felemelkedését szolgálja, része egy felelős és szabad médiának, és része egy olyan szellemiségnek, amely értelmes, igényes életet kínál mind a tízmillió magyar állampolgárnak, hogy ne térjen senki a bűn útjára. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportj ából; őt követi majd Mécs Imre képviselő úr, szintén a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Egy kétpercessel kezdem, és utána térek rá a val amivel hosszabb felszólalásomra. Juharos Róbert képviselőtársunk három felszólalással ezelőtt a törvényjavaslat érdemi tárgyalása közben tett egy ide nem való és megítélésem szerint az ő szokásos színvonalához képest nem is igazán méltó utalást. Amikor a V III. kerületről volt szó, akkor szembeállította a VIII. kerületi teendőket azzal, hogy a főpolgármester úr Európa legdrágább autópályája után Európa legdrágább metróvonalát készül megépíteni, vagy szeretné megépíteni. Hadd emlékeztessek ismét ú jra arra, hogy Európa legdrágább autópályájáról a Magyar Demokrata Fórum kormánya hozta a döntést, kötötte a koncessziós szerződést és így tovább. (Mécs Imre: Schamschula!) Ezt intézzék el a jelenlegi koalíciós partnerükkel. Valóban, Schamschula György min iszter úr írta alá ezeket a szerződéseket. Ami pedig Európa legdrágábbnak titulált metróvonalát illeti, ennek a metróvonalnak a megépítésében a Fidesz főpolgármesterjelöltje, a Fidesz fővárosi frakciója egyetértett Demszky Gáborral és a Fővárosi Közgyűlés szocialista és szabaddemokrata képviselőivel, és ezt szavazások igazolják. Az más lapra tartozik, hogy közben az önkormányzati választás után a miniszterelnök úr megváltoztatta a Fidesz álláspontját a metróépítés kérdésében. Azt gondolom, hogy Juharos kép viselő úrnak ez az utalása tényleg nem volt méltó hozzá sem és ehhez a vitához sem. Rátérve felszólalásom tárgyára, nevezetesen a tárgyalt törvényjavaslatra és annak bizonyos politikai összefüggéseire, egy kicsit messziről kezdeném. Ha már itt kínai bölcse lőkre hivatkoztak a mai nap során, akkor én a kínai történelemből indulnék ki. Aki egy kicsit is olvasott, olvasgatott Kína történetéről, az tudja, hogy a középkori Kínában a parasztfelkelések sorsa másképp alakult, mint Európában; ott a parasztfelkelések gyakran győztek, elfoglalták a fővárost, legyilkolták a korábbi császárt egész udvartartásával együtt, majd a parasztfelkelés vezetője beült a helyére, a saját híveit ültette az udvaroncok helyére, és Kínában minden úgy folyt tovább, mint eddig, csak mások csinálták ugyanazt, mint eddig. Ezek voltak a kínai parasztháborúk, ehhez hasonló fejleményeket olykorolykor egyikmásik fejlődő országban, a XX. század második felében is lehet tapasztalni.