Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 25 (35. szám) - Az angol parlament képviselőinek köszöntése - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
2979 ön kormányzat rendeletalkotása során illesse meg az egyetértés joga, hogy nélküle a főváros az ő vonatkozásában ne dönthessen. Azt gondolom, hogy ez méltányos. Tisztelt Országgyűlés! Őszintén bízom tehát abban, hogy ebben a Házban ezen törvényjavaslat és a mó dosító indítványaim meg fogják kapni azt a felhatalmazást, amellyel törvényerőre emelkedhet, és kérem, ne feledjék Montesquieu szavait. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm, képviselő úr. Hozzászólásra k övetkezik Kósáné dr. Kovács Magda képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Hegyi Gyula képviselő úr, szintén a Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő asszony, öné a szó. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): K öszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Talán nem véletlen, hogy a szervezett bűnözésről, annak visszaszorításáról szóló törvényjavaslat kapcsán magam is elsősorban a prostitúció kérdésével kívánok foglalkozni, hiszen harmad ik ciklusban tekintem magam a Józsefváros képviselőjének, függetlenül attól, hogy egyéni vagy listás képviselője vagyok annak a területnek, amelynek bizalmából most is a parlamentben lehetek. (A jegyzői széket Vidoven Árpád foglalja el.) Csábító az alkalom arra, hogy visszatekintsek a törvényi szabályozás történetére, hiszen kilencedik éve, amióta a prostitúció dilemmájával küszködöm, magam is végigjártam a lehetséges jogi szabályozás alternatíváinak útját. A magyar jogtörténetben a prostitúció j ogi szabályozása az első büntetőkódexben, a Csemegikódexben a bűncselekmény státuszával indult, hiszen ez az első jogi kódex a prostitúciót szigorúan bűncselekményként ítélte meg. Azután kiderült, hogy fel kell tenni egy másik kérdést is, nem csupán azt, hogy bűncselekménye a prostitúció. A második kérdés az, hogy mi a veszélyesebb: maga a prostitúció vagy a köré szerveződő élősdi bűncselekmények. Ennek köszönhető, hogy 1928tól gyakorlatilag egészen 1950ig a jogi szabályozás lehetővé tette a nyilvános t alálkozóhelyek létét, a nyilvánosházakat, csupán ellenőrzésre szorítkozott, illetve megpróbálta a kapcsolódó bűncselekményeket szigorúbban szankcionálni. Ebben a dilemmában vergődik a legújabb kori jogalkotás is, hiszen a prostitúció mint bűncselekmény 195 5től 1993ig börtönbüntetéssel volt sújtható, és mint ahogy erre már képviselőtársaim ma többször utaltak, 1993ban változott a prostitúció szabálysértési tényállássá. Miközben ezt a jogfejlődési utat bejártuk, a világ elmozdult egy egészen más irányba: a New Yorki egyezmény, amelyet szintén citáltak már e Házban képviselőtársaim, a prostituált védelméből indul ki, abból, hogy a prostituált áldozat, és elsősorban az ő érdekében kell mozgósítani jogi eszközöket, hogy megalázó, embertelen helyzetéből kiment sük. Ha visszagondolok az elmúlt kéthárom esztendő törekvéseire, amelyek a jogi szabályozás újraalkotására próbáltak meg használható utat kijelölni, akkor nem oldani a fáradt hangulatot, de mégiscsak utalnom kell arra, hogy az alternatív koncepciók között volt olyan, amellyel minden bizonnyal kivívtunk volna magunknak a jogalkotás Guinnesskönyvében egy rendkívül előkelő helyet. Mert az alternatív koncepciók között szerepelt az úgynevezett vállalkozói prostitúció megalapozása, illetve lehetővé tétele. Enne k az lett volna a lényege, hogy a prostituált egyéni vállalkozóként beilleszkedik egy gazdasági törvényi sorba, és a prostituáltnak mint egyéni vállalkozónak nyílott volna szabad lehetősége a legősibb ipar űzésére. Most eltekintek erkölcsi aggályaim megfog almazásától, sőt, még attól is, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a vállalkozói prostitúció tulajdonképpen rendkívüli hasznot hozhatott volna az azt engedélyező önkormányzatoknak. Inkább arra szeretnék utalni, hogy a koncepció szükségszerűen elvetélt, hiszen nem volt beilleszthető a gazdasági jogrendbe, nem volt rá értelmezhető az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvényi rendelkezések sora: hogyan lehet a jogba beilleszteni a prostituált alkalmazottjának státuszát, ki a bedolgozója, ki a segítő családtag ja, hogyan alkalmazhat
