Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2855 500 forintnál nagyobb nyugdíj esetén már nem kapják meg azt az emelést, amit a törvény számukra biztosít. Nem gondol ták azt, hogy az átlagnyugdíjak esetében, amely 27 ezer forint, most havonta 1900 forinttal kapnak majd így kevesebbet, éves szinten pedig ennek megfelelően 23 ezer forinttal. Vagy nem gondolták azt sem, hogy akinek 31 800 forintná l magasabb a nyugdíja, az már mindenképpen csak 11 százalékos nyugdíjemelést kap. Igaz, hogy ennyi az infláció szintje, de önök a személyi jövedelemadónál és mindennél a reálbérek 2 százalékos növekedéséről beszéltek. Tehát formailag is mindenképpen meg ke llett volna adni minimum a 13 százalékot a nyugdíjasok számára. Még egy gondolat röviden: a miniszter úr is elmondta az előterjesztésében és a képviselő asszony is, hogy nincs most lehetőség többet adni. De van lehetőséget többet adni! Ha önök a tbjárulék ok esetében nem olyan módosítást terjesztenek elő, ami a magas jövedelmek után lehetővé tette, hogy most 115 milliárddal csökken a tbbefizetésekből származó bevétel, és ha csak fele olyan indítványokat tesznek, akkor, azt hiszem bőven meglett volna annak a lehetősége, hogy az átlagnyugdíjasok is megkapják a törvényben előírt nyugdíjukat. (Hegyi Gyula: Így van! - Taps az MSZP padsoraiban) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Keller László képviselő úrnak adom meg a lehetőséget ismételt kétperces hozzászólás ra. Tessék! KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Borzasztóan sajnálom, hogy eddig érdekelte a vita menete a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkár kisasszonyt és már távozott is az ülésteremből. Így nem tudom n eki személyesen elmondani, de talán a jegyzőkönyvből elolvassa, hogyan reagáltam az ő felvetésére. Szóval, a politikai államtitkár kisasszonynak illett volna jól emlékezni arra a dátumra, ami lehetővé tette azt, hogy egy nagyon kedvező gazdasági pozícióban vegyék át az országot. (19.30) Ez pedig nem 1996 volt, hanem 1995 márciusa, és persze az a helyzet egészen más volt, mint az 1998as, hiszen akkor objektív okok miatt nem volt arra lehetőség, hogy nagyon széles körű társadalmi párbeszédet kezdjünk el foly tatni, de 1997ben, amikor a nyugdíjreformot megalkottuk, több mint fél éven keresztül intenzív párbeszéd folyt fiatalokkal, idősekkel, az Érdekegyeztető Tanácsban munkavállalókkal, munkaadók képviselőivel. Ami pedig a kapacitástörvényt illeti - bár egyált alán nem ide tartozik, de gondolom, hogy egy kicsit zavarba jött politikai államtitkár kisasszony, és ezért hozta ide ezt az ide nem tartozó törvényjavaslatot , ott nyilván legalább annyira egyeztettünk, mint amennyire a 3 százalékos létszámleépítésben mo st a kormányzat egyeztetett. Mindenesetre az egyébként teljes mértékben megállja a helyét, hogy ez a kapacitástörvény önmagában, bár voltak kedvezőtlen elemei, nem volt egy rossz törvény, hiszen elmúlt egy fél év az új kormány hatalomra kerülésétől, és gya korlatilag ez a törvény hatályban van, kezdeményezés sem hangzott el a politikai államtitkár kisasszony részéről, hogy ezt a törvényt módosítani lenne célszerű, vagy adott esetben hatályon kívül kellene helyezni. Úgy gondolom, hogy máskor megfontoltabban k ellene példákat előhozni az ő érvelésének alátámasztására. Köszönöm, elnök asszony. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Képviselő úr! DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a jelentkezési gombot megnyomtam, mé g mind Selmeczi Gabriella, mind Frajna Imre benn tartózkodott a teremben, most
