Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 5/1998-2002. ÜB (1998. október 28-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz):
2838 mindezek alapján az ügyrendi bizottság álláspontját utasítsák el. Megjegyzem azt is, hogy gondoljanak abba bele - bár lehet, hogy ez az önök számára most elképzelhetetlen : nem kizárt, hogy valaha a történelemben még önök is kerülh etnek ellenzéki pozícióba, s akkor netán más megoldást tartanának korrektnek, helyesnek, jogszerűnek és alkotmányosnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Írásban előre jelentkezett Hack Péter képviselő ú r. Megadom a szót... - bár nem muszáj, képviselő úr; nehogy azt mondja, hogy rábeszéltem. (Derültség.) Tessék! (A képviselő mikrofonja nem működik.) Kérem, hogy Hack Péternek adják meg a szót a technikusok! (Derültség. - Szórványos taps.) DR. HACK PÉTER (S ZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök úr szíves rábeszélésének nem tudtam ellenállni (Derültség.) , ezért szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy az előző négy évben töretlen gyakorlat volt az, hogy az alkotmányügyi bizottság - amely akkor az ügyrendi bizottság funkcióját betöltötte és a Házszabályt értelmezte - konszenzussal hozta meg a döntéseit. Négy év alatt összesen két esetben fordult elő az, hogy az alkotmányügyi bizottság ilyen típusú döntéseit megtámadta valaki az Országgyűlésben: egys zer az MDNP megalakulásakor, egyszer pedig a Kisgazdapártot érintő valamilyen döntésnél. Jó lenne visszatérni ehhez a gyakorlathoz, mert egyébként az ügyrendi bizottság súlyosan lejáratja magát, amikor olyan döntéseket hoz többségi akaratból, amelyek mind az alkotmány, mind a józan ész szabályait áthágják. Áthágja ez a döntés az alkotmány szabályait, hiszen az alkotmányba olyan mondatokat magyaráz bele jogosulatlanul, amelyek nincsenek benne. Az alkotmány nem tesz különbséget a meghallgatás intézménye közöt t aszerint, hogy a többség vagy a kisebbség kezdeményezi. A meghallgatás intézménye a logika szabályai szerint is úgy szól, hogy a bizottság - akár többségi, akár kétötödös szabállyal - beidéz valakit, akit meghallgat, és akit meghallgat a bizottság, az va llomást tesz. Ez a vallomástétel, amit a meghallgatott tesz a bizottság ülésén. Abszolút logikátlan arról beszélni, hogy lenne egy vallomástételre történő megidézési joga bármelyik bizottságnak, amely eltér a normál meghallgatástól, ahol a meghallgatott ne m vallomást tesz, hanem - semmit nem csinál. Tehát a logika elemi szabályai is azt diktálják: függetlenül attól, hogy törvény írja elő a meghallgatás intézményét, a parlamenti bizottság többsége vagy akár egyhangú döntése tartja fontosnak a meghallgatást, vagy a Házszabály értelmében a kétötöd jogosult meghallgatásra valakit behívni, akit behívnak meghallgatásra, az köteles megjelenni, köteles adatokat szolgáltatni, vagyis köteles vallomást tenni. Ha ezt kettéválasztja a Ház ezzel a mostani döntésével, hogy helybenhagyja az ügyrendi bizottság döntését, ezzel mind a Házszabályt, mind az alkotmányt súlyosan megsérti. Kérem, ne tegyék! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Háromperces felszólalásra következik Rubovszky György képviselő úr, Fidesz. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, hogy másodszor szólalok fel, de két dolog van, amelyre szeretnék reagálni. Először is Avarkeszi Dezső képviselő úr felvetésére reagálok, aki azt a lehetőséget boncolg atta, hogy alkotmánymódosítás, házszabálymódosítás. Tisztelettel, erről szó nincs! Az ügyrendi bizottságnak egyedül és kizárólag a hatályos Házszabály értelmezésére van lehetősége (Dr. Hankó Faragó Miklós: De nem azt tette! - Dr. Toller László: És nem az alkotmányéra!) , és erre kapott felkérést az Országgyűlés illetékes alelnökétől. Megítélésem szerint ezt a kötelezettségét teljesítette.
