Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ a Fidesz
2765 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók vezérszónokainak felszólalása következik, a házbizottsága ajánlása alapján 1515 perces időkere tben, ezek között kétperces felszólalásra nem kerül sor. Először megadom a szót Surján László képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Szabó Sándorné képviselő asszony, a Szocialista Párt frakciójáb ól. Képviselő úr, öné a szó. DR. SURJÁN LÁSZLÓ a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Már több évtizede, hogy alkalmam volt Lübeck közelében nyugatnémet oldalról átnézni az NDKba. A velem együtt lévő látogatók borzongva bámulták a létező szocializmus géppuskafészkes és kutyákkal védett földjét. Nagybetűs tábla hirdette: "Odaát is Németország van!" A helyszín, a látvány és ez a felirat minden jelenlevőből kiváltotta az érzést: ez nem maradhat így. Amikor 1995ben a gazdasági stabilizáció oltárán a távozó miniszterek fejével együtt feláldozták a magyar szociálpolitikát, ugyanez az érzés fogott el: ez nem maradhat így. A családi pótlék és a többi ellátás folyósításának ügyében a jövedelemvizsgálat bevezetése éppoly mesterséges és éppoly ártalmas határvonalat húzott a magyar társadalomban, mint a Németországot kettészelő szögesdrót. Ráadásul ez utóbbin törvényes okmányokkal át lehetett lépni, ám a jövedelemkorlátot csak a törvény megkerülésével, csalással, jövedelemel titkolással lehetett kikerülni. A jövedelembevallásokat az első évben nem ellenőrizték, de hogy ez így lesz, ezt ki is szivárogtatták, tehát mintegy felszólították az embereket, ne tüntessenek, ne tiltakozzanak, inkább adjanak be egy hamis nyilatkozatot. A következő évben persze megkezdődtek az ellenőrzések, és bizony nagy számban pontatlan vagy hamis adatokat tártak fel. Ez a rendelkezés nemcsak a szegénység felé, hanem a becstelenség felé lökte az állampolgárokat. A FideszMagyar Polgári Párt és a vele sz orosan együttműködő Magyar Kereszténydemokrata Szövetség jelöltjei a választási kampányban világosan elmondták: minden gyermeknek vissza fogjuk adni a családi pótlékot. Választási programunk a tartalmi vonatkozások mellett két dologban különbözik a szocial istákétól: az egyik, hogy a választási program lényege és alapelvei nem változnak meg a kormányprogram készítése során; a másik, hogy a benne foglaltak meg is valósulnak. A múlt héten egy ellenzéki képviselő azzal büszkélkedett, hogy a hat évvel ezelőtti v álasztási hirdetésük ugyan elhibázott volt, de legalább nem lett belőle választási program és kormányprogram sem. Ez nem magyarázat, ez nem mentség, ez szégyen! Mi a választási üzenetünket azért fogalmaztuk meg, hogy a polgárok tudják, mire számíthatnak. A benyújtott törvényjavaslat a választások előtt meghirdetett, a kormányprogramban megfogalmazott, országgyűlési határozatban előre kihirdetett lépés: a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás alanyi jogúvá tétele és az iskoláztatási támogatás bevezetése. A családi pótlék alanyi jogúvá tételét részben már a jövedelemhatár bevezetésének értelmetlen és káros voltával indokoltam. Van még egy szempont: az ország tragikus demográfiai helyzete. Vegyük figyelembe, hogy a demográfiai előrejelzések már 1989ben is rohamos népességfogyást jeleztek, ám a valóság minden előrejelzésnél rosszabbul alakult. A népesség fogyásában az alacsony élveszülési arány tovább csökkenése, az idősebb korosztályok magas halálozási aránya és a középkorúak körében is növekvő halálozások játszanak fő szerepet. A demográfiai helyzet romlása napjainkra valóban nemzeti létünk katasztrófájával fenyeget. Az ország jövőjének egyik legszilárdabb alapját alkotják azok a családok, amelyek nemcsak a gyermekek világra hozását vállalják, h anem fölnevelésüket is. A jó családi környezet nemcsak a boldog gyermekkor biztosítéka, s így a megszülető gyermekeknek adható legnagyobb ajándék, hanem a társadalom számára hasznos és értékes állampolgárok nevelésének leghatékonyabb háttere.
