Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2759 az iskola igazgatójától kapott iskolalátogatási bizonyítvánnyal igazolja a szülő egyszer s mindenkorra, hogy gyermeke a tankötelezettségnek eleget tesz. Az ülésen szóba került, hogy a költségvetési törvény, a családi t ámogatásról szóló törvény és a nyugdíjszabályok nincsenek összhangban. A szociális tárca illetékese jelezte, hogy ezeket pontosítják. A minisztérium képviselője azt is elmondta, hogy mindazok az ellátások, amelyek az öregségi nyugdíjminimum legkisebb össze gével együtt mozognak - legyenek ezek a gyermekvédelmi törvényben, a szociális törvényben vagy más nyugdíjszerű ellátások keretében finanszírozva , valamennyien egységesen 12 százalékkal fognak emelkedni január 1jétől. Így értelemszerűen elmozdul egymást ól az alacsony nyugdíjak 3500 forintos emelése és a minimálnyugdíj kategóriája, azaz magasabbak lesznek a nyugdíjak a minimálnyugdíj kategóriájánál, tehát a minimális nyugdíj 15 300 forint, míg a valóságban 17 200 forint. Mindennek jelentősége a nyugdíjmin imumhoz kötődő ellátások tekintetében lesz. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a családok támogatásáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Ka talin) : Köszönöm, képviselő úr. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt a bizottság elnöke, Kósáné Kovács Magda képviselő asszony ismerteti. Öné a szó, képviselő asszony. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizott ság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság kisebbségének elutasító álláspontját a változtatások tartalma, iránya és a kodifikáció módja alapozta meg. A bizottság kisebbs ége is - vitatván a családok támogatásáról szóló törvényt - egyetértett azzal, hogy az 199798as két esztendő gazdasági eredményeire alapozva el kell kezdeni visszaadni a családoknak azt, amit a kényszerű megszorító intézkedések elvettek tőlük. Ezért a ki sebbségi álláspont képviselői is egyetértettek azzal, hogy a családi pótlék alanyi jogon jár, tehát a kiterjesztést helyeselték és támogatták. Nem tudták viszont elfogadni azt, hogy a családi pótlék nominálértéke változatlan marad, és ahogy erre már más bi zottságok kisebbségi véleményének előadói felhívták a figyelmet, ez a következő évre éppen a legkevésbé jómódú családok számára 1112 százalékos reálértékvesztést jelent. A kisebbségi álláspont képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a törvényhozó ugya n egységes szerkezetbe akarta foglalni a gyermeknevelést segítő társadalmi juttatásokat, de ez nem sikerülhetett neki, nem is sikerült. Nem sikerülhetett azért, mert a juttatások egy része olyan más törvényi szabályozási körbe tartozik, amelyet a jogalkotó nem tudott, de nem is akart idekapcsolni, tehát például a terhességi gyermekágyi segély biztosítási juttatás, és továbbra is a társadalombiztosításról szóló törvényben marad, míg a rendszeres gyermeknevelési támogatás helye a gyermekvédelmi törvényben van , és ott is maradt. De nemcsak ez a probléma, nagyobb probléma ennél az, hogy a most benyújtott törvénycsomagok között is lényeges ellentmondás van. A leginkább bosszantó az, hogy a költségvetési törvény sokat citált 57. §a szociális ellátások alapjául sz olgáló összegről beszél, míg a családi juttatásokról szóló törvény megtartja az öregségi nyugdíj minimumának fogalmát. Ebből tehát arra voltunk kénytelenek következtetni, hogy az előterjesztő pénzügyminiszter és a Szociális és Családügyi Minisztérium közöt t az elemi egyeztetés is hiányzott.
