Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ZSIGÓ RÓBERT, az ifjúsági és sportbizottság előadója:
2760 Az emberi jogi, kisebbségi bizottság kisebbségi véleményét megformálók is vitatták a családi pótlék átváltoztatását a tankötelezettség idejére iskoláztatási támogatásra. Mi elsősorban szociális indokokra hivatkoztunk, hi szen vannak hátrányos helyzetű családok, ahol a magasabb iskolai végzettség megszerzése nem feltétlenül érték, ezért az erre való törekvés ereje is gyengébb, mint előnyösebb társadalmi helyzetben élő jobb módú családoké. De vitattuk azért is, mert a legsze gényebb családokban a nagyobbacska gyermek potenciális családimunkarészes, akinek kisebb testvér születésekor a családi munkamegosztásban is fontos része lehet. A törvényjavaslat nem ad megoldá st arra a helyzetre sem, ha a gyermek jogszerűen marad távol az iskolától. Ha pedig ismerjük a magyar társadalmi valóságot, akkor tudjuk azt, hogy a ma első osztályosok körében már 18 éves korra kiterjesztett tankötelezettségnek, de még a 16 éves korig tar tó tankötelezettségnek is igen nehéz megfelelni olyan kistelepüléseken, ahol a nyolc általános sem látogatható teljes biztonsággal. (11.20) A kisebbségi vélemény képviselői megfogalmazták aggodalmukat amiatt, hogy az ügyintézés távolodik a családoktól, és várhatóan bürokratikusabb lesz azáltal, hogy a száz fő alatti munkahelyeken nem fizetnek családi juttatást. Végül: nem tudjuk elfogadni azt a szemléletet, amely az egész törvénycsomagból árad, azt tudniillik, hogy a félreszorultak, a szegény családok rovás ára jutnak juttatáshoz jobb jövedelmű családok, és a jogalkotó úgy módosít a törvények betűjén, hogy a szegényeket rajta akarja kapni azon, hogy visszaélnek a társadalmi támogatással. Ezért mi azt tartanánk helyesnek, hogyha az ellenőrzés maradna a gyermek védelmi törvényben, ahol eddig is volt, és ebből a törvényből a családi pótlék felhasználásának ellenőrzése kimaradna. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Az ifjúsá gi és sportbizottság véleményét Zsigó Róbert képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, önt illeti a szó. ZSIGÓ RÓBERT , az ifjúsági és sportbizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta a kormány ál tal benyújtott T/331. számú, a családok támogatásáról szóló törvényjavaslatot. A többségi vélemény szerint a kormány családpolitikájával kapcsolatos lépéssorozat elemei között az egyik legjelentősebb törvénytervezet a családok támogatásáról szóló törvény. A mostani elképzelés nem a korábbi, már sokszor módosított, szétszedett, koherenciáját vesztett jogszabályok toldozgatásárafoldozgatására vállalkozik, hanem teljesen új szerkezeti szemléletű és egységes nyelvezetű szabályozást kíván megvalósítani. A bizot tság ülésén felvetődött néhány aggály ellenzéki részről, mely szerint például a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás alanyi jogúvá tétele nem a szegényebb rétegeket, hanem éppen ellenkezőleg, a magasabb jövedelmű családokat támogatná. Szóba került az iskoláztatási támogatással kapcsolatban az iskolába járás ellenőrzése és ennek az ellenőrzésnek a koordinálása, valamint az adminisztratív terhek csökkentésével kapcsolatos kételyek. A bizottság többségi álláspontja szerint például a családi pótlék, de más ellátási forma alanyi jogúvá tétele igenis segít az összes családon, főképpen az alacsony és közepes jövedelmű családokon, mert egyrészt leveszi a vállukról azt a - valljuk meg - megalázó adminisztratív terhet, amit eddig megköveteltek tőlük a Bokrosc somag bevezetése után; másrészt megfogalmazza azt az üzenetet, hogy Magyarországnak, a polgári kormánynak minden gyermek fontos, bárhol születik is, és a jelenlegi demográfiai mutatókat látván ez is egy nagyon fontos üzenet. Nagyon fontos még az is - és ez t ellenzéki képviselőtársaim elismerték , hogy a jövedelemhatárhoz kötött folyósítási rendszer a polgárokat nagyon sok esetben hazug eljárásokba
