Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HOMA JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2758 A bizottsági ülésen nyomatékosan hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a családi pótlék és az ezzel azonos értékű iskoláztatási támogatás reálértéke a javaslat szerint csökken, tehát nem egyszerűen változatlan marad. Nominálisan változatlan marad, mint ezt a miniszter úr ma is elismételte, ez azonban még 11 százalékos tervezett infláció mellett is azt jelenti, hogy annak a családi pótléknak a reálértéke, amelyhez minden gyerek ho zzájuthat - mint azt olyan büszkén hangsúlyozta a miniszter úr , csökken, és ezt egy olyan forma ellensúlyozza, a családi adókedvezmény, amelyet tekintve már nem minden gyerek képvisel azonos értéket a jelenlegi jobboldali kormány számára. A szocialista é s szabaddemokrata képviselők azért utasították el a bizottsági ülésen ezt a törvényjavaslatot, mert differenciál család és család, gyerek és gyerek között; azért utasították el, mert abban ugyan egyetértenek a szocialista és a szabaddemokrata képviselők a miniszter úrral és a kormánypárti képviselőkkel, hogy más értékeket képviselnek, mint a jelenlegi kormány, tehát hogy itt értékekben van köztünk különbség - ez igaz, ezzel egyetértünk, ezt visszaigazoljuk , csakhogy itt ez az értékkülönbség éppen az, hogy a szocialista és a szabaddemokrata képviselők úgy gondolják, hogy valóban, minden gyermek egyformán fontos számunkra, és ha minden gyerek egyformán fontos számunkra, akkor az állami támogatást oda kell koncentrálni, ahol erre az állami támogatásra szükség van, tehát a közepes és alacsony jövedelműekhez kell koncentrálni; és ha valahonnan elvonunk, mert most már a jobboldal is tudja azt, hogy a pénz nem korlátlan - ezt az előző ciklusban még nem tudta , akkor nem a legszegényebbektől, hanem a legmagasabb j övedelműektől helyes elvonni. Azt is hozzátettük a vitában, hogy ezt az iskoláztatási támogatásnak nevezett konstrukciót - amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan szülőktől is elvonja a jövedelem feletti szabad rendelkezés jogát, akiktől egyébként nem vonja el a gyerekekért viselt felelősség jogát , ezt a megoldást nem tartjuk elfogadhatónak, ezért ezt az iskoláztatási támogatásra való átkeresztelést is elutasítjuk. Ezért is kellett e törvényjavaslat ellen szavaznunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZD SZ és az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Homa János úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. Képviselő úr, öné a szó. HOMA JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elő adója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság november 11én tárgyalta meg a törvényjavaslatot, és azt 11 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tal álta. A többségi vélemény ismertetésével bíztak meg, így igyekszem erre koncentrálni. A bizottság ülésén elhangzott, hogy a szociális és a családügyi tárca ezzel az előterjesztéssel egy országgyűlési határozatot hajt végre, amely a nyár közepén rendelkezet t azokról a feladatokról, amelyek formába öntése megtörtént. Ebben a jelenlegi működési elvektől eltérő, elvi jelentőségű változás is megfogalmazásra került, ugyanakkor az eddig már létező különböző jogszabályokat egységes szerkezetben, egységes szemlélett el és egységes nyelvezetben fogalmazták újjá. Tehát ez nem a korábbi jogszabályok toldozgatása, kiegészítése. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ülésén a szocialista és szabaddemokrata képviselők komoly kritikával illették a törvényjavaslat több kitételét. Így például nem tartották szerencsésnek, hogy a családi pótlékot a gyermek iskolás korúvá válása idején iskoláztatási támogatásként kapja, s a pénz kifizetését az iskolába járáshoz köti a javaslat. A kormánypártiak ebben nem találtak kivet nivalót. Kormánypárti kérdésként hangzott el az ülésen, hogy az iskoláztatási támogatásra az igényjogosultságot milyen rendszerességgel kell bejelenteni. A tárca helyettes államtitkárának szavai szerint nem kell megújítani egyszer sem az igényjogosultságot ; amikor belép a gyermek az iskolába,