Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK ( dr. Áder János): - ZSIKLA GYŐZŐ, az FKGP
2743 hogy ennek szinte semmi esélye nincs , vonja vissza ezt a javaslatot, és engedje, hogy a hatályos törvény szerint emelkedjenek a nyugdíjak. Köszönöm a figye lmet. (Taps és közbeszólások az MSZP és az SZDSZ padsoraiban: Éljen!) ELNÖK ( dr. Áder János) : Megadom a szót Zsikla Győzőnek, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt Béki Gabriella képviselő asszony követi m ajd. ZSIKLA GYŐZŐ , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmilag három részre osztható: az első rész a nyugdíjemelés megváltozott szabályait tartalmazz a; a második rész az Alkotmánybíróság ez évi 5. számú határozatának szerez érvényt; a harmadik rész pedig pontosítások gyűjteménye. Aligha lehet kétséges, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó módosítás a nyugdíjemelés szabályaira és mértékére vonatk ozik. E kérdéskört az Országgyűlés már hosszan és kimerítően tárgyalta, többek között egy egész, e célra szentelt vitanap keretében. Tehát a Független Kisgazdapárt nem tartja szükségesnek részletesebben szólni erről, mivel álláspontját már régen ismertté é s világossá tette. Ami előttünk fekszik, az nem egyéb, mint a kormány hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott és a koalíciós pártok által támogatott lépésének törvényi megvalósítása. Eszerint jövőre a nyugdíjak a tervezett fogyasztóiárnövekedés mértékéne k megfelelően minimálisan 11 százalékkal fognak emelkedni, s mértékük nem lesz kisebb havi 3500 forintnál. Ez az emelkedés azonban - nem árt erőteljesen hangsúlyozni - minimális, mert maximálisan 25,5 százalékos lesz az alacsony nyugdíjakkal rendelkezőknél . A kormányt ebben az a megoldás vezeti, hogy a viszonylag magas nyugdíjjal rendelkezők esetében is megmaradjon a nyugdíj vásárlóértéke, sőt kissé növekedjen is, míg az alacsony nyugdíjakkal rendelkező, nehéz helyzetben lévők helyzete érezhető en javuljon. A kormány által választott megoldás illethető ugyan azzal a váddal, hogy a nyugdíjskála összenyomását eredményezi, az ellenzéki pártok vezérszónokaitól ezt hallhattuk, és bizonyára többször el is fog hangozni ezen törvény vitája során, de - és erről tisztelt ellenzéki képviselőtársaimnak nem szabadna megfeledkeznie - a kormány kényszerpályán mozog. Nem teheti azt, amit szeretne, a lehetőségekhez képest kell a legoptimálisabb megoldást megtalálnia. A kényszerpálya, azt hiszem, nem megkérdőjelezh ető; elég, ha csak a legutóbb nyilvánosságra hozott közel kétszáz milliárdos bankveszteségekre utalok. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ó!) A törvényjavaslatba a kormány ugyanakkor belecsempészett egy bekezdést, amelyben felhatalmazást kér a maga számára, hogy a feltételek kedvező alakulása esetén saját hatáskörben további nyugdíjemelést hajtson végre. A Független Kisgazdapárt támogatja ezt a javaslatot, és nagyon reméli, hogy jövőre a kormány élhet az itt kapandó felhatalmazással, és mód lesz további nyug díjemelésekre is. Arról sem szabadna igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaimnak megfeledkeznie, hogy a kormány többek között azért is került a nyugdíjkérdésben kényszerpályára, mert az 1997ben áterőltetett nyugdíjreform költségei az idén meghaladják a 30 milliárd forintot, jövőre pedig várhatóan a 82 milliárd forintot, ez pedig a központi költségvetést terheli. Ezek az irdatlan nagy összegek forrásai lehettek volna egy nagyobb nyugdíjemelésnek! Ezen elmondottak miatt mondta Hegedűs Mihály kisgazda képvise lőtársam a múlt héten a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak jövő évi költségvetési vitájában, hogy a Független Kisgazdapárt kezdeményezni fogja a tavalyi nyugdíjreform felülvizsgálatát. Ezt a reformot - amelyet helyesebb lenne csupán idézőjelben "refo rm"nak nevezni - a Független Kisgazdapárt nem szavazta meg.
