Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK ( dr. Áder János): - DR. NAGY SÁNDOR, az MSZP
2741 Zavaros ez az elképzelés, mert ha valóban csak arról lenne szó, hogy a hatályos törvényben foglaltakhoz képest differenciáltan történne a nyugdíjemelés , akkor a differenciálás alapjául nem egyszerűen a nyugdíjak nagyságát, hanem a nyugdíjak belső szerkezetéből fakadóan azokat a nyugdíjakat kellett volna tekinteni, amelyek hosszú szolgálati idő után is a nyugdíjmegállapítási és emelési szabályokból faka dóan relatíve a legalacsonyabbak maradtak. Ezt egyébként elmondtuk, számokkal, tényekkel, érvekkel bizonyítottuk a politikai vitanapon; fél mondat, fél szó nem sok, annyi változtatás sem történt a koncepción. Nyilvánvaló, hogy bármilyen szempont befogadásá ra, amit az ellenzék képvisel, a kormányzat képtelen. Ez a javaslat nemcsak nyugdíjszakmai szempontból zavaros és álszent, de csalárd is. Miért? Csalárd, mert miközben differenciált nyugdíjemelésről beszél, aközben a dolog lényegét tekintve elvesz a nyugdí jasoktól. Elsősorban ugyanis nem arról van szó, hogy a kisebb nyugdíjjal rendelkezőknek többet ad, de azt úgy teszi, hogy elvesz a magasabb nyugdíjjal rendelkezőktől, hanem elsősorban arról van szó, hogy elvesz a nyugdíjasoktól hozzávetőleg 50 milliárd for intot, és egyébként természetesen kevesebb ad a "magasabb" nyugdíjjal rendelkezőknek és többet a "kisebb" nyugdíjjal rendelkezőknek. Ebből aztán egyenesen következik, hogy a Szocialista Pártnak mindenekelőtt azzal van vitája, hogy 50 milliárd forinttal meg rövidítik a nyugdíjasokat. Másrészt azzal van vitája, hogy nem érdekli az előterjesztőket, hogy alacsony nyugdíj és alacsony nyugdíj között óriási különbség van a keletkezés okait és körülményeit tekintve. Harmadrészt azzal van vitája, hogy ugyan természet esen örülünk a szociális célzatú emelésnek az alacsony nyugdíjak esetében, de azt a költségvetés és nem a nyugdíjalap terhére, azaz nem a többi nyugdíjas terhére kellene megvalósítani. Mindebből következően, mivel említettem a "szociális" kifejezést - és e z a harmadik megjegyzésem , szeretnék rámutatni arra, hogy ez a nyugdíjemelés szociális célzatú elemeket tartalmaz, de a javaslat összességében és lényegét tekintve antiszociális. Mert lényegében minden nyugdíj alacsony Magyarországon, így egyetlen nyugdí jastól sem szabadna az őt megillető emelésből elvenni, és mert a legutóbbi időkben arra is fény derült, hogy nem elég, hogy 17 500 forint nyugdíj felett mindenki kevesebbet kap, mint ha a hatályos törvény szerint emelkedne a nyugdíja, de az is igaz, hogy 1 3 700 forint alatt, azaz a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők körében a mindenkire érvényes úgymond 11 százalék, de legalább 3500 forint, ez utóbbi eleme sem igaz. Röviden ezt úgy lehetne summázni, hogy akinek 32 ezer forint nyugdíja van ma Magyarország on, annak a kormány szerint túl magas a nyugdíja ahhoz, hogy 11 százaléknál többet emelkedjen, akinek viszont 13 700 forintnál kevesebb a nyugdíja, a kormány szerint ez túl kevés ahhoz, hogy a 3500 forintot megkapja. Azt gondolom, hogy ez a koncepció aligh anem új fejezetet fog nyitni a szociálpolitikai gondolkodás hazai és nemzetközi történetében. Mindazonáltal ez a javaslat, meggyőződésem szerint, alkotmányellenes. Alkotmányellenes, mert aláássa a jogállamiság alapelvének tekinthető jogbiztonság elvét; alk otmányellenes, mert szemben áll a szociális biztonság alkotmányban garantált elvével; alkotmányellenes, mert sérti a vásárolt, járulékfizetéssel szerzett jog fokozott alkotmányos védelmének elvét; alkotmányellenes, mert felrúgja az érdekegyeztetés alkotmán yos követelményeinek szabályait; alkotmányellenes, mert sérti a nyugdíjasok jogos várományát 1999re, amit a hatályos törvény alapoz meg, és alkotmányellenes végül azért is, mert a nyugdíjasok törvényben megalapozott várakozását közvetlenül - mondhatni, eg ykét hónappal megelőzően - a beteljesedés előtt alakítja át erőteljesen, nem hagyva időt a várakozásra, a változásra történő felkészülésre sem. És természetesen mindez halmazati úton jelentkezik, hiszen az 1999ben elszenvedett veszteség végigkíséri - a n yugdíjemelés szabályaiból következően - egy életen keresztül a nyugdíjast. A Szocialista Párt képviselőcsoportja éppen ezért úgy gondolja, hogy ezek a szempontok nem légből kapottak és nem politikai természetűek - ahogy tegnap Harrach Péter úr mondta , ha nem levezethetőek a magyar alkotmányból, a hatályos törvények tiszteletben tartásából, illetve az Alkotmánybíróság számos idevágó állásfoglalásából is. Éppen ezért szeretném azt bejelenteni, hogy