Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FRITZ PÉTER (MSZP):
2705 sokkal több cikkelyét, mint amit a képviselőtársak javasolnak? Ugyanis nem vitás, hogy az ál taluk felvetett kérdésben igazuk van, azt rendezni kell valamilyen módon, de az élet közben nemcsak ennek a problémának a megoldását teremtette meg, hanem legalább 15 olyan paragrafust ismerek, tudok, amelyet meg kellene változtatni; és az, hogy én tudom, ismerem, az még hagyján, de a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezt ki is dolgozta, ezt meg is küldték az igazságügyminiszternek, arra kérve, hogy nézze át, és vitassa meg velük - erre sajnos nem került sor. A képviselőtársak, akik ezt a törvényterveze tet előterjesztették, nem mondhatják azt, hogy nem volt ismeretük és tudomásuk arról, hogy számtalan egyéb helyen is meg kellene változtatni ezt a törvényt. De lévén, hogy a törvényt ők csak két paragrafusban kívánják megnyitni, ezért most nekünk nincs leh etőségünk és jogunk, hogy javaslatot tegyünk a törvény egyéb cikkelyeinek megnyitására és megváltoztatására. Javasolom most is, amit a múltkor javasoltam, hogy ezt az egész tárgyalási menetet át kellene alakítani, és egy sokkal mélyebb, sokkal szélesebb tö rvénymódosítást kellene ebből kihozni valamilyen módon. Erre a nyitányt egyébként maga az előterjesztő képviselő úr, Kósa képviselő úr tette meg, aki itt a szóbeli kiegészítésében hivatkozott legutóbb egy olyan paragrafusra, amelyet az írásban közölt magya rázatában nem szerepeltetett, tehát ő már egyszer felnyitotta a törvénynek olyan cikkelyeit, amelyeket korábban nem említett. Még egyszer mondom, legalább 15 olyan cikkelyt ismerek, amit meg kellene változtatni, és ez - még egyszer mondom - nem az én ismer etem, hanem ezt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részletesen kidolgozta és megküldte az illetékeseknek. Ezt valamilyen módon a törvényalkotóknak mindenképpen el kell juttatnunk. Ebben olyan javaslatok szerepelnek, amit ebben a törvényjavaslatban mind enképpen meg kellene oldani. Ez a törvény nem tesz különbséget a nyitottan és zártan működő részvénytársaságok között, nem tesz különbséget a részvényesek és a letétkezelők között, nem ismeri azt a fogalmat, hogy menedzsment, nem ismeri azt a fogalmat, hog y a részvénytársaság vezetői, vezető tisztségviselői munkaviszony keretében végzik a feladatukat. El kell mondanom, hogy ez a nemzetközi tőzsdén szereplő vállalatok, társaságok esetében teljesen ismert dolog, tehát ha mi a nemzetközi tőzsdére kivittük a ny itott vállalatainkat, társaságainkat, akkor nekünk ehhez valamilyen módon alkalmazkodni kell. Nem szégyen bevallani, hogy akármilyen előkészített is volt és jónak tűnt ez a törvény az alkotás pillanatában, menet közben kiderült, hogy számtalan ponton módos ítani kell. Csak a rend kedvéért mondom, hogy az 1. § (4) bekezdése megtiltja, hogy egy egyszemélyes társaság egy másik egyszemélyes társaságot alakítson. Csak példát mondok erre, a Gaz de France, amely egyszemélyes francia társaság, Magyarországon például a Dégáz vállalatot egyszemélyes társaságként alakította. Ha ezt a törvényt életbe léptetjük és számon kérjük, akkor a Dégáz vállalatot a Gaz de France teljesen törvénytelenül alakította, Magyarországon nem működtethetné. Gondoljuk végig, hogy a magyar gaz dasági társaságok sok esetben, amikor külföldre mennek ki, vagy egy speciális feladatot akarnak ellátni, arra az egy feladatra társaságot kívánnak létrehozni. Egy egyszemélyes gazdasági társaságnak miért tiltjuk meg, hogy arra az egy feladatra egy újabb eg yszemélyes társaságot hozzanak létre, amikor az élet ezt számtalanszor megkívánja?! A 19. § (2) bekezdése a részvényesekkel foglalkozik. Az a baj, és ez az egyik ilyen pont, ahol a nyilvánosan bevezetett részvényesek esetére abszolút értelmezhetetlen a tör vény előírása. Zárt részvénytársaság esetére igaz ez a paragrafus, nyitott részvénytársaságok esetére egyszerűen értelmezhetetlen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tessenek végiggondolni, hogy egy nyitottan a tőzsdére bevezetett részvénytársaságnak adott esetben több ezer, több tízezer részvényese is lehet, ugyanazokat a feltételeket elvárni tőlük, mint egy zárt részvénytársaság esetén az alapító részvényesektől, azt hiszem, abszurdum! Tehát ezt mindenképpen módosítani kellene. Ugyanez igaz egy kicsit a 21. § (3) bekezdésére is, ahol a zárt körben működő részvénytársaság vezetésével kapcsolatosan tesz tilalmat. Fel nem fogható számomra, hogy az igazgatóság mellett zárt körben működő részvénytársaságnál az ügyvezetést miért tiltja meg, csak igazgatóságot enged meg.
