Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FRITZ PÉTER (MSZP):
2706 Egyszerűen értelmezhetetlen számomra, hogy zárt körben működő részvénytársaságnál miért nem dolgozhat menedzsment úgy, mint egy nyitottan működő részvénytársaságnál. Vagy: a 22. § (2) bekezdése, ahol a vezető tisztségviselő kérdéseit vizsgálva azt taglalj a, hogy a részvényesek és a társaság tagjai részéről nem utasítható. Vezető tisztségviselő vajon miért nem utasítható a társaság tagjai részéről? Ez egy nyilvánosan működő részvénytársaság esetében - itt most fordított a helyzet - teljesen érthető, hiszen a több ezer, több tízezer kisrészvényes hogyan utasíthatna egy vezető tisztségviselőt. Egy zárt körű részvénytársaság esetében értelmezhetetlen, ott nyilván az alapító részvényesek kell hogy utasítsák, hiszen ők maguk delegálták az embereiket és a vezető t isztségviselőt a társaság vezetésébe - hogyne utasíthatnák és hogyne kérhetnének számon bizonyos dolgokat tőlük! Ugyancsak ez a helyzet a 27. § (2) bekezdésében, ahol a tőzsdére bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében lehetetlen, amit a p aragrafus előír. Itt hozzá kell tennem azt is, hogy az értékpapírtörvény szabályozza ezt a kérdést. Tehát az üzleti könyvbe való bejegyzések kérdéséről beszélek itt - most nem akarok részletekbe menni , ha ezt az értékpapírtörvény szabályozza, akkor ezzel ellentétesen egy harmonizálási problémát látok, tehát mindenképpen módosítani szükséges. A 36. § (1) bekezdése a társaságok felügyelőbizottságában részt vevő munkavállalói résztvevők esetében nem ad megoldást arra az esetre, ha munkavállalói delegáltak ki esnek a felügyelőbizottságból. Ha minden ilyen esetben egy rendkívüli közgyűlést kell összehívni, akkor ez egyrészről veszélyezteti a részvénytársaság működését, hiszen ez nagyon alaposan előkészített folyamat kell legyen, és egy nagyobb részvénytársaság e setében egyegy rendkívüli közgyűlés összehívása több tíz millió forintos költséget is jelent. Meggondolandó, hogy erre az esetre, esetleg szándékos károkozás kivédésére nem kellenee valamilyen fajta átmeneti, áthidaló megoldást kitalálni. A 39. § a nagyobb és különösen tőzsdére bevezetett társaságok esetében egyáltalán nem tartalmaz semmiféle képviseleti és cégjegyzési jogmegosztási lehetőséget. Mindenképpen úgy hiszem, hogy ezt a törvénynek valamilyen módon lehetővé kellene tenni, ha másként nem, akkor olyan módon, hogy ezt az alapszabály megoldhassa. A 180. § (2) bekezdése azért fontos, mert egyúttal megoldást is adhat a képviselőtársaim által felvetett kérdésre. Ez a részvénykoncentráció alapszabályi kötöttségét tartalmazza. Ez a törvénycikkely a zárt körben működő részvénytársaságok esetére teljesen jó, de egyáltalán nem tartalmaz semmiféle korlátozást a nyitottan működő részvénytársaságokra, holott a nyitottan működő részvénytársaságok esetére is lehetne ezt a részvénykoncentrációs tilalmat bev ezetni, és egyúttal akkor megoldást is jelenthetne arra a problémára, amit képviselőtársaim alapvetően felvetettek. Ez lehetne például az egyik megoldás. A 189. § (4) bekezdése a saját részvény megszerzéséről szóló döntésnél abszolút mértékben a közgyűlés hatáskörébe helyezi ezt a feladatot. Ez csak zártkörűen működő részvénytársaság esetében lehet igaz. Egy ilyen részvény megszerzését egy nyitottan a tőzsdére bevezetett részvénytársaság esetében képtelenség megoldani a közgyűlés határozatával. (22.10) Itt valamilyen módon az igazgatóságot kellene felruházni közgyűlési határozattal ilyenfajta részvénymegszerzés lebonyolítására. A 198. § (3) bekezdés a részvénykönyvbe való bejegyzéssel kapcsolatban tartalmaz egy olyan korlátozást, amely a zártkörűen működő ré szvénytársaságok esetében alkalmazható, a nyitottan működők esetében képtelenség. Azt írja elő ez a törvénycikkely, hogy a részvényátruházást követően 8 napon belül a részvénytársaságnak be kell jelentenie a részvények átruházásának megtörténtét. Kedves Ké pviselőtársaim! Gondoljuk végig, hogy a brókerek, letéteménykezelők esetében az esetleg naponta több tízezernyi részvény eladását - a világpiacon, a különböző tőzsdéken - hogyan lehetne 8 napon belül a részvénykönyvbe bejegyezni, hogyan lehetne ezt ellenőr izni és hogyan lehetne ezzel
