Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FRITZ PÉTER (MSZP):
2704 helyzetbe . Bizony az a megoldás, amit a jelenlegi kormány választott - miszerint közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal alá, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felügyelete alá rendeli az állami tulajdonnal való gazdálkodást, és még ehhez kapcsolhatnám a kin cstár iderendelését , általánosságban megjegyezhetem, bár ez a törvényjavaslat, ez a módosítás csak a gazdasági társaságokról szóló törvények esetében beszél az állami tulajdonnal kapcsolatos kérdésről, de ehhez a képhez illik, hogy az állami tulajdon föl ötti tulajdongyakorlást koncentráltan és kiemelten a Miniszterelnöki Hivatal, illetve ilyen módon és ilyen értelemben közvetlenül a miniszterelnök alá rendeli. Ennek a megoldásnak az operativitás szempontjából van egy kedvező oldala: talán egy kézben, egy rálátással, egy irányítással határozottabb, célszerűbb, gyorsabb és összehangoltabb válaszokat lehet adni az állami tulajdonnal kapcsolatosan, a köztulajdonnal kapcsolatosan. Ugyanakkor megvan a veszélye is, mert minden egyes okkal vagy ok nélkül kritizálh ató döntés felelőssége is a miniszterelnöknél, illetve közvetlenül a kancelláriánál van. Az elmúlt időszak azt tükrözi, hogy akármennyire is - akárcsak a mai napi napirend előtti vita - viccelődünk azon, hogy Torgyán miniszter úrnak melyik rokona milyen cé gben kap kinevezést, azért miniszter úrnak azt a mondatát valóban nem söpörhetjük a szőnyeg alá, hogy ne felejtsük el, hogy nem ő a kinevező. Ne felejtsük el, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a felügyelője az állami tulajdon fölötti jogokat gyakorló cégnek, s így közvetlenül a miniszterelnök, illetve a legközelebbi munkatársa, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az, akinek a felelősségébe tartoznak ezek a kinevezések és e kinevezések célszerű, jogszerű, erkölcsös és etikus voltának a megítélése. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert ezzel a képviselői indítvánnyal egy újabb mozgásteret adunk egy újabb szeletében a gazdasági társaságoknak, ott, ahol még állami tulajdon van. Mi, szabaddemokraták, összességében úgy érezzük, hogy sze mben ezekkel az irányokkal és törekvésekkel - amelyek mindenképpen a "jó tulajdonos az állam" és az állam jó tulajdonosi voltának az alapeszméjére építenek mint hátsó szándékra és szellemiségre, ezzel szemben - azt mondjuk, hogy az állam - nagyon régóta tu djuk, a kommunizmus és a szocializmus lebontása óta tudjuk - rossz tulajdonos, nem jó gazda. Amennyire csak lehetséges, az államtól mint gazdától el kell távolítani ezeket a jogosítványokat. Az egypárti rendszerben és diktatúrában láttuk a pazarlását, és a többpárti rendszerben pedig látjuk a politikával való átitatottságát. Ezért kell és ezért is célszerű eltávolítani az állam közvetlen beavatkozási lehetőségét, távolítani a kormányzat operatív munkájától az állami tulajdon fölött való jog gyakorlását. Ezé rt nem tartjuk irányában jónak ezt a javaslatot. Úgy gondoljuk, a javaslattevőknek végig kell gondolniuk, hogy valóban ezt kívánjáke szolgálni, mert ezzel a politikai, morális és - hozzá kell tennem - gazdasági felelőssége és kockázata is nagyobb mind a m iniszterelnöknek, mind a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, aki végül is a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv fölött felügyeletet gyakorolna. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy k íváne még valaki felszólalni. Fritz Péter úrnak adom meg a szót, az MSZP képviselőjének. (22.00) FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem ezzel a törvénymódosítással az a bajom, hogy egy olyan törvény módosításának láttak n eki képviselőtársaim, amely rendkívül sok sebből vérzik - ők egyetlenegy cikkelyt kívánnak megváltoztatni. A múltkori napirend alkalmával részletesen kifejtettük, hogy ennek vannak hátsó szándékai is, és ennek az ellenkezőjéről képviselőtársaim nem győztek meg minket. Én továbbra is azt kérdezem: ha egyszer hozzányúlunk ehhez a törvényhez, amihez hozzá kell nyúlni, akkor miért nem változtatjuk meg ennek a törvénynek
