Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
2697 több önkormányzat pályázhat majd forrásokra. Tehát a jelenlegi felzárkóztatás szükségességét senki nem vonja kétségbe az országnak elsős orban a keleti részében levő megyékben található kis önkormányzatok, kistérségek esetében. Nos, az ő forrásaik, lehetőségeik a felzárkózásra csökkenni fognak, ha ez az összeg lényegesen nem fog megemelkedni, tehát nem biztosítjuk azt, hogy a legeslegelmara dottabb nagy térségek kistelepülései továbbra is ugyanannyi forráshoz jussanak hozzá. Szeretném tehát hangsúlyozni, hogy ez azon térségek - például egy szabolcsi térség kistelepülései - számára, ha a forrás nem nő dinamikusan, úgy lesz majd megélhető, hogy kevesebb forrás, támogatás jut a felzárkózásra. A második gond, gondolat, hogy a pályázók körébe bevonunk olyan kistérségeket, olyan önkormányzatokat, amelyek pályázathoz való hozzájutása legalább annyira indokolt, mint az ország másik végében lévőké. It t már elhangzott, a Vas megyei - nyugodtan mondhatunk zalai, somogyi, baranyai példákat , elsősorban a kis, hegyvidéki vagy dombvidéki településcsoportok problémáját lehet kiemelni, amely bizony soksok olyan jegyet hordoz, amely összességében - nyugodtan mondhatjuk - időnként lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet tükröz, mint az ország keleti területén lévő egyes térségeké. Mégis, amikor a pályázatról beszélünk, akkor egy lényegesen nagyobb kör pályázhat ezek után, és a pályázat során nagyon lényeges kérdés lesz, hogy ezen önkormányzatoknak milyen a saját erejük. Mennyire tudnak úgy fölmutatni saját erőt, saját forrást, olyan képességet, szervezettséget pénzügyi háttérrel, biztosítékkal, amellyel föl tudják venni, élni tudnak a pályázat adta forrásokkal, és az adott célra fölvett forrásokból valóban meg tud majd valósulni a beruházás? Állandó probléma volt ezeknél a pályázatoknál már eddig is, hogy az önkormányzatok részéről nagyon sok helyen megvolt az igény ezen támogatáshoz, de amikor kiderült, hogy mellé kell tenni a saját erőt - nem túl nagy saját erőt, adott esetben csak 1020 százaléknyi forrást , akkor ez a forrás sem állt rendelkezésre, semmilyen forrás nem állt rendelkezésre, tehát teljes körű támogatottságot, 100 százalékos támogatottságot igényelt ek. Ezzel szemben meg fognak jelenni esetleg olyan települések, ahol a megyei vagy a térségi területfejlesztési tanács tud adni kiegészítő támogatást, tehát ebben a pályázati rendszerben, amikor már csak önkormányzat és önkormányzat látható majd a bírálóbi zottság előtt, akkor az egyik önkormányzat tudja majd jelezni, hogy némi saját forrással - például a megyétől - rendelkezik, a másik pedig nem fog rendelkezni ilyen forrással, hiszen éppen olyan megyéből pályázik, amely mint megye, összességében sokkal gye ngébb mutatókkal és sokkal rosszabb pénzügyi kondíciókkal rendelkezik. Ebben az esetben félő, hogy a pályázat elbírálása során a nagyobb kielégítettség, a sikeresebb pályázat érdekében a zsűri azokat részesíti előnyben, ahol nagyobb biztosítékot lát arra, hogy a pályázat során elnyert pénzből valóban beruházás lesz. A pályázatra tehát egy olyan környezetben, egy jobb - anyagilag is jobb, fejlettebb, szervezetileg is jobban felállt már az a környezet - környezetben levő, de nagyon elmaradott térségnek, úgy é rzem, sokszor nagyobb lesz az esélye, mint az ország elmaradott térségeiben levő, leszakadt kis önkormányzatnak. Azt gondolom tehát, hogy föl kell majd figyelnünk ezekre a jelenségekre, és az elbírálásnál, a szempontrendszer kialakításánál törekedni kell a rra, hogy ebben is egyensúlyt tudjunk tartani, tehát ne csak a relatíve kedvezőbb adottságú - egyéb adottságok révén kedvezőbb adottságú - települések tudjanak sikeresebben pályázni. A harmadik, még mindig ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódóan: valóban az a ké rdés, hogy a területfejlesztés önmagában, egyegy kistelepülés számára, a kis projektek megcélzása esetén is igen jelentős feladat a saját projekt elkészítése, beadása, egyebek. Ebben óriási segítséget nyújt az az intézményrendszer, ami megyei szinten kial akult, amely pontosan azt segítené elő, hogy ezek az önkormányzatok szakmai problémákkal is tudjanak a területfejlesztési tanácsokhoz, a területfejlesztés intézményrendszeréhez, a helyi intézményrendszerekhez fordulni.
