Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2656 a hatályos törvény szerint jár, azt meg kell ad ni. Hogy nem lehet törvényt módosítani, hogy föl sem merülhet az ilyesmi, mert a nyugdíjasoknak az jár, és ez akkor volt, amikor válsághelyzet volt. Azt szeretném megkérdezni a tisztelt jobboldali kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy az az elv, ami a mag yar gazdaság súlyos válsághelyzetében '94 nyarán érvényes volt, hogy a törvény szerint járó nyugdíjemelést meg kell adni, az miért nem érvényes akkor, amikor a magyar gazdaság dinamikusan növekedik - ahogy a miniszterelnök úr és a pénzügyminiszter úr szokt a mondani: a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa vagyunk , amikor más költségvetési kiadások terén föl sem merül az, hogy csak szinten kellene őket tartani, csak reálértéken kellene őket tartani, nem merül ez fel sem a miniszterelnökség, sem a titko sszolgálatok, sem az egyházak támogatása, sem az agrártámogatások terén. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy amikor a szocialistaszabaddemokrata kormány azt latolgatta, hogy lehete nyugdíjat emelni, akkor bizony mindezeken a területeken a kiadások visszafo gása mellett volt, és végül mégsem merte megváltoztatni a nyugdíjemelés szabályait, többek között azért sem, mert tudta, hogy mire számíthat az ellenzékétől, meg tudta, hogy mire számíthat a saját támogatóitól. Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy sem mi sem indokolja - vagyis pontatlan a fogalmazás: semmi sem teszi méltányolhatóvá - azt a kormányzati döntést, hogy a hatályos törvény szerint járó nyugdíjemelést önök nem adják meg. Azt, amit Frajna képviselő úr javasolt vagy mondott csütörtökön, hogy nem a mai törvény számít, hanem majd az, ami január 1jén érvényben lesz, és amit Harrach miniszter úr az imént előterjesztett, majd addigra el lesz fogadva, és akkor majd az lesz az igaz, ezt a logikát az előző kormány egy sokkal súlyosabb helyzetben nem vál lalta, hanem azt mondta, hogy a '9192 óta érvényes elvet még egy nagyon nehéz helyzetben is tudomásul veszi. Most önök ezt úgy ítélik meg, hogy megengedhetik maguknak. Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ezzel a döntésükkel, ami ennek a tbköltségve tésnek a lényege, nemcsak az a baj, hogy társadalmilag méltánytalan. Van egy ennél messzebbre vezető baj is, amire nyilván majd a nyugdíjtörvény tárgyalása során fogunk visszatérni, az tudniillik, hogy ez is - ugyanúgy, mint a gyógyszertámogatással kapcsol atos döntés - magát a biztosítási elvet teszi kérdéssé. Mert hiszen a biztosítási elv azt jelenti: attól függ, hogy mennyi nyugdíjat kapok, hogy mennyit fizettem. Az önök döntése azt jelenti: annak, hogy mennyit kapok, semmi köze nincs ahhoz, hogy mennyit fizettem, az attól függ, hogy a pillanatnyi kormány a különféle államháztartási kiadások között mit tart fontosabbnak és mit tart kevésbé fontosnak. És sokszor elmondták, hogy azért nem adunk többet, mert sokféle igényt kell versenyeztetnünk, és a nyugdíja sokat most éppen hátrébb soroljuk más célokhoz képest, például a fiatal családosokhoz képest meg másokhoz képest. Ez az indokolás, amit a vitában is többen elmondtak, hogy most nem lehet többet, ez magyarul azt jelenti: annak, hogy mennyi a nyugdíjemelés, nincs szabálya, hanem a mindenkori kormány kényekedvétől függ. Vagyis: nem létezik a biztosítási elv, és ez a legsúlyosabb baja ennek a döntésüknek, hogy ettől eltértek. Ezt azért kell előhoznom ebben a vitában is, mert Hegedűs képviselő úr, a Kisgazdapár t vezérszónoka magát az alapkérdést, a nyugdíjrendszert és a nyugdíjreform kérdését is ebben a vitában csütörtökön elővette, és ezért kénytelen vagyok erre is visszatérni. Azt mondta ugyanis Hegedűs képviselő úr, hogy kezdeményezi a Kisgazdapárt a tavaly e lfogadott nyugdíjreform felülvizsgálatát. Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Különösen azért nem lehet szó nélkül hagyni, tisztelt Országgyűlés, mert ezt már el is kezdték! Ezzel a két héttel ezelőtti döntésükkel, am ikor módosították a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, már hozzá is fogtak a nyugdíjreform felülvizsgálatához. Az újságokban arról lehet olvasni, hogy további módosításokra készülnek, egyrészt meg akarják szüntetni az állami garanciát, másrészt megkérdőj elezik azt, hogy a pályakezdők kötelezően be kell hogy lépjenek a magánnyugdíjrendszerekbe. Ez azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy a tavaly elfogadott nyugdíjrendszert máris egy ponton már megtámadták és további két ponton készülnek megtámadni.
