Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2657 Ez egy általános kérdést vet fel. Kétségtelen tény, senki sem vitatja, hogy a nyugdíjtörvény feles törvény, ahogy a miniszterelnök úr szereti mondani: csak azt vállalják a korábbi kormányoktól, amivel egyetértenek, amivel nem, azt máris módosítani lehet. Én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés - és ezt már elmondtam napirend előtt is , hogy ez az álláspont egyszerűen tarthatatlan. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Tarthatatlan mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy a tavaly elfogadott törvények alapján több mint egymillió ember belépett a magánnyugdíjpénztárakba, meghatározott feltételek, szabályok mellett. Ezek után a kormánytöbbség módosítja ezeket a szabályokat az érintettek kárára; szeretném hangsúlyozni: nem azért, mert az országban közben alapjában véve megváltoztak volna a feltételek, mint annak idején, amikor az OTPlakáskamatokat felemelték, és az Alkotmánybíróság - ez az Antallkormány idején történt - ennek helyt adott, akkor ugyanis radikálisan megváltozott Magyarországon az inflációs ráta és az ál talános kamatláb. De semmi ilyen változás tavaly óta nem történt, azt mondhatnám, semmilyen alkotmányos indoka nincs annak, hogy önök két héttel ezelőtt a nyugdíjrendszernek ezeket az alapvető szabályait egyoldalúan megváltoztatták. De szabad a dolgot szél esebben is értelmezni. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a logikával, amivel önök most hozzányúltak a nyugdíjreformhoz és még készülnek hozzányúlni, és hasonlóképpen az igazságügyi reformhoz, ezzel a logikával a szocialistaszabaddemokrata kormány 1994ben péld ául megtehette volna azt, hogy az egész kárpótlási törvényt hatályon kívül helyezi. Hiszen elmondtuk: ugyanúgy, ahogy önök nem helyeselték a nyugdíjreformot tavaly, ugyanúgy az SZDSZ, az MSZP, sőt, a Fidesz is azt mondta a kárpótlási törvényekről annak ide jén, hogy végrehajthatatlanok, igazságtalanok, károkat fognak okozni az országnak, és tönkreteszik a magyar mezőgazdaságot. (18.00) Mindaz, amit az MSZP, az SZDSZ meg a Fidesz a kárpótlási törvényekkel sze mben azok meghozatalakor elmondott, mindmind bevált, beigazolódott. Valóban, túlzott terhet jelentett az államháztartásnak, valóban ártott a magyar mezőgazdaságban kialakuló agrárstruktúra, valóban igazságtalanságot teremtett, és nem a kisparasztoknak, ha nem az egykori parasztok városi leszármazottainak zsebébe került a pénz meg a kárpótlási jegy. Mégis azt mondta a szocialistaszabaddemokrata kormány, hogy a kárpótlási törvényt végre kell hajtani, mert a jogbiztonság fontosabb elv, mint az, hogy mi ezzel a törvénnyel egyetértettünk vagy nem. Ugyanez vonatkozik az egyháziingatlantörvényre, amely szintén 1991ben született. A szabaddemokraták, a szocialisták és az akkori fiataldemokraták azt mondták, hogy az egy rossz törvény, elmondták, hogy miért - mert a z önkormányzatokat teszi tönkre, igazságtalan , és ennek ellenére végrehajtották, mert a jogbiztonság elvét fontosabbnak tartották, mint azt, hogy ezzel a törvénnyel nem értenek egyet. Viszont a Fidesz vezette jobboldali kormánynak megalakulása után első dolga, hogy évtizedekre szóló, alapvető reformokat próbáljon meg visszafordítani, legyen szó az igazságszolgáltatás reformjáról vagy a nyugdíjrendszer reformjáról. Ez, tisztelt Országgyűlés, tönkreteszi Magyarországon a jogbiztonságot, tönkreteszi Magyaror szágon az egész reformpolitikát! De ezen túlmenően is még egy utolsó szempontot szeretnék magával a nyugdíjreformmal, Hegedűs képviselő úr csütörtöki felszólalásával kapcsolatban elmondani. Mi is a bajuk a nyugdíjreformmal, tisztelt Országgyűlés? Selmeczi Gabriella annak idején elmondta a vezérszónoklatában, hogy senkinek nem jó, csak bizonyos üzleti köröknek. Ha akarják, ezt mondhatják, de ezek az üzleti körök több mint egymillióan vannak, akik átléptek ezekbe a nyugdíjpénztárakba. A bajuk az, hogy egymill ióan vannak, és az átlépők száma nagyobb, mint a tervezett, nagyobb, mint amivel számoltunk, és ezáltal valóban nagyobb a kiesés a költségvetésben. De végiggondoltáke, tisztelt Országgyűlés, hogy mit is jelent ez a nyugdíjreform, amit önök most megkérdője leznek? Ez a nyugdíjreform alapjában véve szerintem két dolgot jelent. Az egyik dolog azt jelenti, hogy a nyugdíjakkal, a nyugdíjakból befolyó pénzekkel való gazdálkodást, azok befektetését kettéválasztjuk: van egyrészt az állam, a központi nyugdíjpénztár, másrészt vannak a
