Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - Határozathozatal a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2642 A harmadik terület - amely eddig is kifejezetten politikai ízű vitákat eredményezett - a nyugdíjemelés 1999. évi szabályai. A benyújtott törvényjavaslat a miniszterelnök úr által a vitanapon ismertetett nyugdíjemelési javaslatot tartalmazza. E javaslat szerint a nyugellátásokat 1999 január hónapban, a tervezett infláció mértékével megegyezően 11 százalékkal, de legalább havi 3500 forinttal kell emelni, de az emelés mértéke nem lehet 25,5 százaléknál több. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegétől függően differenciált mértékű nyugdíjemelés történik. Az öregségi nyugdíjminimum jelenleg 13 700 fo rint, és 3500 forintos, 25,5 százalékos nyugdíjemelést javasol a kormány. 25,5 százalékos értékű emelésben részesülnének azok is, akik az öregségi nyugdíjminimum szintje alatti ellátással, például résznyugdíjjal rendelkeznek. Az öregségi nyugdíjminimumnak megfelelő 13 700 forinttól 31 818 forintos nyugdíjig az emelés összege 3500 forint. Így a nyugdíjemelés mértéke 25,5 százalékról fokozatosan 11 százalékra változik ezeknél az ellátásoknál. A 31 818 forint feletti nyugellátások az 1999. évre tervezett inflá cióval azonos 11 százalékos mértékben emelkednek. Azoknak a személyeknek, akiknek egyidejűleg több társadalombiztosítási nyugdíj jár, a saját jogú nyugdíjuk kerül emelésre az ismertetett szabály szerint. Hozzátartozói ellátásuk külön 11 százalékkal emelked ik. Összességében ez a javaslat azt eredményezi, hogy minden nyugdíj megőrzi reálértékét, és közel kétmillió nyugdíjasnál, vagyis az összes nyugdíjas közel 80 százalékánál nő az ellátás reálértéke. (Taps a kormánypártok soraiból.) Az öregségi nyugdíjminimu m szintjén a reálérték növekedése 13 százalék, az átlagos nyugdíjszinten ez 27 ezer forint, a reálértéknövekedés 2 százalék. Így összességében a nyugdíjasok többsége az elmúlt években bekövetkezett reálértékvesztés részleges pótlására is jogosult lesz. Te rmészetesen a reálértékszámításnál az eddigi gyakorlatnak megfelelően az átlagos fogyasztói árindexhez viszonyítunk. A jelenleg hatályos törvényben szereplő nyugdíjemelési szabályhoz képest a nyugdíjasok 13 százaléka, körülbelül 350 ezer fő kap magasabb e melést. A törvényjavaslat a jövő évben nyugdíjba vonulók számára meghatározza, hogy a nyugdíjak legkisebb összegei a szociális ellátásokkal azonosan, 12 százalékkal emelkedjenek. (16.30) A javasolt, differenciált nyugdíjemeléssel az ellátások átlagosan 14 ,3 százalékkal nőnek, ennek 126 milliárd forintos fedezetét a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről szóló törvényjavaslat tartalmazza. Ez a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 113 milliárd forintos, az Egészségbiztosítási Alapnál 13 milliárd forintos kiadá si többletet jelent. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kormánynak arra, hogy a makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében az 1999. évi januári emelésen túlmenően, a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen. S zeretnénk, ha a gazdasági folyamatok a tervezettnél is kedvezőbben alakulnának, s az év végén újabb nyugdíjintézkedésre nyílna lehetőség. A kormány a saját eszközeivel mindent meg fog tenni ennek érdekében. Ezzel a javaslattal a kormánynak az az ígérete, h ogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzi, teljesül. Sőt, amint már említettem, a nyugdíjasok mintegy 80 százalékánál a vásárlóérték növekedése valósul meg. Az előbbi számokból az is egyértelmű, hogy minél kisebb a nyugdíj, a vásárlóértéke annál nagyobb mérté ben nő, s a vásárlóértéke egyetlen nyugellátásnak sem csökken. Ezzel - az előző évektől eltérően - kétségtelenül egy szociális szempontú nyugdíjemelés valósul meg, amit az indokol, hogy az elmúlt évek reálértékvesztése őket érintette leginkább. Nemcsak azá ltal, hogy a kisebb nyugdíjakból kevésbé tudták kivédeni a magas inflációt, hanem amiatt is, mert az alacsonyabb jövedelmű családoknál az infláció mértéke is magasabb volt az átlagosnál. A mindennapi, alapvető termékek ára ugyanis erőteljesebben emelkedett , és az ő kiadásaik szinte csak erre szorítkoznak. A nyugdíj összege persze többnyire nem azonos a család jövedelmével: magasabb jövedelmű családban is élhet kis összegű nyugdíjban részesülő és fordítva, de a különböző felmérések azt mutatják, hogy a nagyo bb jövedelmű háztartásokban élőknél jellemzően a nyugdíj összege is
