Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISZELY KATALIN (FKGP):
2499 Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Kiszely Katalin képviselő asszonynak, Független Kisgazdapárt. Tájékoztatom a képviselő ket, akik szóvá tették, hogy lejárt az MSZP 2 perc 10 másodperce, ami még a tévéközvetítés alatt állt a rendelkezésére: természetesen azért nem szakítottam meg, hogy folyamatosan elmondhassa a képviselő úr, hiszen most már nincs tévéközvetítés, és így foly amatosan... De ezt az időt természetesen levontuk az MSZP további időkeretéből. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: A holnapiból! Ügyes!) Tessék, képviselő asszony, öné a szó. (15.00) DR. KISZELY KATALIN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a költségvetés VI. fejezetéről; ez a fejezet a bíróságok jövő évi fenntartási és fejlesztési előirányzataival foglalkozik. A költségvetési irányelvek ezen fejezetéhez - meglehetősen rendhagyó módon - két előterjesztés is érkezett: az egyiket az OIT, tehát az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a másikat a pénzügyminiszter úr jegyezte. A kettős előterjesztés oka ismert: a kormány úgy ítélte meg az egyik oldalról, hogy az ország jelenlegi pénzügyi lehetőségei, másik oldalról pedig a ma működő bíróságok munkáját kedvezőtlenül befolyásoló, elsősorban dologi jellegű alulfinanszírozottság miatt el kell halasztani a három ítélőtábla felállítását. Természetesen én most e kérdésnek csak a költségvetési asp ektusát vizsgálom. A két verzió közötti különbség 1 milliárd 143 millió 100 ezer forint, amely összeg a bíróságok 1999. évi 30 milliárd 530 millió 800 ezer forint állami támogatásához képest és viszonyítva nem nagy összeg; ez a teljes támogatásnak valamive l több mint 3 százaléka. Megítélésem szerint a kormánynak joga és kötelessége is a költségvetésben kormányprioritásokat érvényesíteni, ez jelen esetben is így történt. Tisztelt Ház! Utalni szeretnék ugyanakkor arra a tényre is, hogy a bírósági szféra költs égvetési támogatásai az 1999. évben 8 milliárd 402 millió 600 ezer forinttal, százalékban kifejezve: 14,5 százalékkal növekednek. E növekedés a támogatások bővülése és a konkrét elvonások egyenlegeként jelenik meg. Az elvonások egy része valamennyi tárcát érinti, aminek oka, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljainak megfelelően csökkennek a munkabérek közterhei. A társadalombiztosítási járulék szintjének mérséklődése nemcsak a magán, hanem a közszférában is érződik; a bíróságok tekintetében valamivel több mint 0,5 milliárd forintról van szó. Ehhez az összeghez járul hozzá az ítélőtáblák felállításának elhalasztásából származó támogatáskiesés. Az igazságügyi reform továbbvitele a kormány eltökélt szándéka. Ennek jeleként a kormány készen áll az új javadalma zási rendszer folytatására. A bírósági szférában dolgozók jövedelmei 1999ben az 1998. évi eredeti előirányzathoz képest 5 milliárd 192 millió 900 ezer forinttal nőnek, bár ezeknek egy része átcsoportosítás a fejezeti kezelésű előirányzatokból. Általában i s elmondható, hogy a közszférában a kormány odafigyel az igazságügyi fizetésekre. Ez a tendencia az 199094es parlamenti ciklustól folyamatosan megfigyelhető, és bizonyos bírói kategóriák fizetése nem marad el a kiemelt állami vezetők fizetése mögött. Ugy anakkor az igazságügyi reformmal összefüggő jogszabályi változások, például az új büntetőeljárási törvény miatt is, nőnek a bér jellegű kiadások. Az 1999. évi személyi fejlesztések - az igazságügyi fejezetből történt átcsoportosításokat leszámítva - a köve tkezők: a bírák és igazságügyi dolgozók új javadalmazási rendszerének bevezetésével összefüggő módosulás 3 milliárd 177 millió 200 ezer forint; az OIT hivatala béralapjának kipótlása 37 millió 700 ezer forint; az egészségügyi törvényből fakadó bérkiadások összege pedig 425 millió forint. A bíróságok úgynevezett dologi keretei összességében 781 millió 300 ezer forinttal növekednek, ami azt jelenti, hogy e kiadási tétel nemcsak lépést tart az infláció mértékével, hanem reálértékben is
