Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH IMRE (MSZP):
2488 Tiszt elt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Frajna Imre képviselő úrnak szeretnék egyetlen percben reagálni, úgy is, mint egy vidéken élő, háromgyerekes édesanya, akinek két kiskorú gyermeke jelenleg óvodába jár. Szeretném elmondani Frajna úr nak, hogy abban az óvodában, ahova az én gyermekeim járnak, és ahova száz gyerek jár rajtuk kívül, szerény számításaink alapján mindösszesen 12 család fogja tudni igénybe venni ezt a bizonyos adókedvezményt, amiről önök olyan nagy tisztelettel és olyan nag y erővel beszélnek! (Horn Gábor: Így van!) Ezzel önök azt érték el, hogy egy olyan édesanyának, amilyen én vagyok, aki viszonylag jól keres, és aki eddig büszke lehetett a három gyermekére, ma szégyenkezni kell egy faluban a szomszédai, a gyermekei óvodást ársainak rosszabbul kereső szülei és az ott élő emberek előtt. Ezt érték el önök, tisztelt Frajna úr, ezzel a törvénytervezettel, amit benyújtottak! Úgyhogy kérem, ne legyenek olyan büszkék rá, mert mi, akik nem tudunk és nem akarunk onnan, ahol születtünk , elköltözni a Rózsadombra vagy valahova máshova, mi, bizony, nem vagyunk erre olyan nagyon büszkék! Sajnos! (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Varga Mihály: Demagógia! - Horn Gábor: Kéne egy kicsit gondolkozni! - Varga Mihály: Gondolkozom, Gábor!) E LNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Frajna Imre jelentkezett kétperces hozzászólásra. Megadom a szót. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Nos, kedves Herczog Edit, akkor én is megosztom a saját óvodáim tapasztalatát, bár a rózsadombi óvodákról nem tudok nyilatkozni, mivel én egy zuglói lakótelepen lakom két gyermekemmel egyetemben. (14.10) Abban az óvodában, ahová a gyerekeim járnak, ez az arány feltehetően jóval magasabb. Bár nem végeztünk egzakt számításokat, de nagyjából sejthetően a szülők jelentős része igénybe tudja venn i az adókedvezményt. (Horn Gábor: Számításokat kell végezni, hogy tudjuk, milyen hatása lesz. Jó dolog a számítás, hogy tudjuk, ki jár rosszul.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Németh Imre úrnak, az MSZP képviselőjének, aki hozzászólásra jelentke zett. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Hozzászólásomban elsősorban a költségvetés XII. fejezetével, az agráriummal és az ezzel összefüggő területekkel kívánok foglalkozni. Örömmel hallottam a pénzügyminiszter úr expozéjában, hogy a jövő évi súlyponti területek között sorolta fel az ágazatot, amely prioritást élvez a támogatások terén is. Erre rá is szorul, hiszen az elmúlt évtizedben komoly megpróbáltatások érték. A termelési volumen 199094 között 37 százalékk al visszaesett, s ebből az elmúlt kormányzati ciklusban alig több mint 10 százalékot sikerült lefaragni. Az 1991ben megkezdett tulajdonosi reform a mai napig sem zárult le, jelentős bizonytalanságot okozva a termelők számára. Az agrárvállalkozók jövedelem szerzési lehetőségei közel egyenlők a nullával, az élelmiszeralapanyagok felvásárlási árainak növekedése 1990 óta mintegy 50 százalékkal kisebb mértékben emelkedett a termeléshez szükséges energiahordozók és ipari termékek áránál. Ha ez utóbbi megállapítá s következményeit átszámítjuk a mai termelési volumenre, ebből adódik az, hogy az agrárolló nyílása évente mintegy 100 milliárd forint jövedelemelmaradást jelent a termelők számára. Közel hasonló eredményre jutunk, ha árarányainkat vagy inkább aránytalans ágainkat az Európai Unióéval hasonlítjuk össze. E válságos helyzetből való kilábalás céljából született meg az elmúlt év végén - társadalmi konszenzus alapján - az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény. A
