Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
2384 Olyan költségvetés fekszik most a tisztelt Ház előtt, amely gyermekekben, családokban és a nemzedékek összefogásában gondolkodik. Ha röviden kellene a költségvetési törvény és az oktatás ügyét meghatározni, úgy fogalmaznék: fókuszban az oktatás. Ez a költségvetés az oktatást helyezi a fókuszba. Részletesen megvizsgálva a költségvetési törvényt, meg kell állapítanunk, hogy a kormány a költségvetési javaslatának elkészítésekor al apvetően a kormány programjában megfogalmazott feladatok és célkitűzések - esélyteremtés, minőségbiztosítás, pedagógusbérek rendezése - megvalósítását tartotta szem előtt. Először is hadd szóljak az Oktatási Minisztérium fejezetéről. Az Oktatási Minisztéri um fejezetében a költségvetési törvényjavaslatban a felsőoktatás területét illetően prioritást élvezett a felsőoktatásban foglalkoztatottak bérhelyzetének rendezése - ez 20 százalék feletti keresetnövekedést jelent , a hallgatói juttatások növelése, a köz ponti informatikai fejlesztés, a világbanki programok továbbvitele, a felsőoktatási integráció elindítása. E témában másodszor: a közoktatás legfőbb forrását jelentő közoktatási normatívák tervezése a Belügyminisztérium fejezetében történik, ám számos szak mai feladat megoldásához a fedezet biztosítása az Oktatási Minisztérium költségvetésében lelhető meg. Így az Oktatási Minisztérium költségvetésében szerepel forrás a minőségbiztosítás feltételrendszerének kialakítására, amely új címként jelentkezik, s az e célra szánt 750 millió forint magában foglalja a szükséges szakmai és infrastrukturális háttér megteremtésének, valamint a működtetés költségeinek fedezetét. Az 1998as előirányzatnál egyharmadnyival több támogatást, 400 millió forintot kap az intézményi innovációt, a közoktatási modernizációt, tartalomfejlesztést segítő közoktatási modernizációs közalapítvány. Jelentős forrásokat biztosítunk a NAT felülvizsgálatával pedagógiai rendszerek, ezek részeként a kerettantervek elkészítésével kapcsolatos munkálat okhoz. Növeljük a tankönyvkiadás támogatására szánt összeget 460 millió forinttal, és forrást biztosítunk az informatikai fejlesztés folytatására, a tartalomfejlesztésre, amely az Íriszprogram keretén belül történik meg. Összességében az Oktatási Miniszté rium költségvetése jelentős mértékben, körülbelül 27 százalékkal - ez 30 milliárd forintot jelent - növekszik a következő évi költségvetésben. (16.30) Másodszor: a közoktatási intézmények finanszírozása a közoktatási normatívákon keresztül történik. 1999b en a normatívák összege összességében majd 33 milliárd forinttal növekszik. Az óvodai nevelésre 18,9 százalékkal, az iskolai oktatásra összességében 13,4 százalékkal, a szakképzésre 10,7 százalékkal jut több pénz. Ez a forrásnövekedés megteremti a kormányp rogramban is szereplő mintegy 1718 százalékos pedagógusbérnövekedés lehetőségét. A pedagógusbérek várhatóan az év elejétől 16 százalékkal, míg szeptembertől plusz 3 százalékkal, tehát 19 százalékkal növekednek. Újragondolásra kerül a minőségi bérpótlék s orsa, mely a jelenlegi formájában várhatóan szeptemberben megszűnik, ugyanakkor a kiemelkedő munka elismerésének lehetősége más keretek között megmaradna. Jelen pillanatban a bérnövekedés mechanizmusának kidolgozása zajlik, vagyis azon feltételrendszer meg teremtése, amely garanciát jelent arra, hogy a központi költségvetésben a pedagógusok bérhelyzetének rendezésére szánt források valóban e célra kerüljenek felhasználásra. Véleményünk szerint e cél teljesülése egy pedagógus szakmai szorzó bevezetésével bizt osítható. A kormányprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően némileg módosul a normatívarendszer, változnak az egyes normatívákhoz tartozó jogcímek. Az 1999. évben egységes normatíva kerül meghatározásra az iskolai oktatás 18., illetve 913. évfolyam ára, mely változás célja a 8+4es iskolaszerkezeti modell stabilizálása. Változik a normatívarendszer azon eleme is, amely 1999ben ismét megjelenik a nem lakóhelyükön középiskolába járók utáni normatív támogatás formájában. Az esélyteremtés érdekében az á tlagostól jelentősen eltérő mértékben emelkednek a gyógypedagógiai ellátást és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását segítő normatívák, a napközis foglalkozások megtartására biztosított normatíva, a kollégiumi nevelés, ellátás támogatására szánt
