Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2335 A turizmus által megtermelt, hozzáadott érték a GDPben már jelenleg is nagyon jelentős összeg, mintegy 10 százalékos arányt képvisel. Most olyan szempontból kell megnézni a költségvetést, hogy megfelelő fontosságú tényként kezeli a nemzetgazdaságban a turizmust, és eképpen gondoskodik arról, hogy működése zökkenő- és zavarmentes legyen. Az idegenforgalom területi irányításának korszerűsítése keretében az idegenforgalmi intéző bizottságok titkárságai regionális idegenforgalmi bizottsá gok titkárságaivá alakultak át. Emellett két új RIBtitkárság jött létre, amit egy 1998 januárjában meghozott kormányhatározat írt elő. Utalni szeretnék arra, hogy talán ez az egyik olyan fejezete a költségvetésnek, amelyben nagyon komoly folyamatosság, fo lytonosság észlelhető és tapasztalható, és amit az előző kormány elkezdett, azt a jelenlegi kormány mint jót, mint amivel egyetért, kisebb módosításokkal és változtatásokkal átvette. Gondolom, nem baj, ha a költségvetésnek vannak ilyen területei is. A RIBek lehetővé teszik egyrészt, hogy helyi idegenforgalmi specifikum - tehát a területi elv - érvényesüljön, de lehetővé tesznek bizonyosfajta koordinációt is. A költségvetés a RIBtitkárságok működésére a XV. fejezetben, a 7. cím alatt 135 millió forintot ír elő. Ez az összeg vélhetően hatékonyan járul hozzá az eredményes működéshez, de ezt még kiegészíti majd néhány olyan, pályázati szolgáltatásokért nyújtott összeg és támogatás, amely a céltámogatásoknál jelenik meg a turisztikai célelőirányzatok esetében. Ezek az irodák, ezek a titkárságok biztosítják tulajdonképpen a szervezett turizmus infrastrukturális működésének infrastrukturális hátterét, ami az eredményes működés garanciája lehet. A komolyabb tétel, a több mint 6 milliárd forintot kitevő célelőirányz at a XV. fejezet 4. alcíme alatt jelenik meg: ez közel 1 milliárd forinttal több, mint amennyit tavaly tudtunk ugyanerre a célra fordítani. Ha 10 vagy 11 százalék körüli inflációval számolok, akkor is azt tudom mondani, hogy ez körülbelül 10 százalékos reá lértéknövekedést hoz magával, ami rendkívül üdvözlendő, és bizonyos fejlesztésekre feltétlenül elégséges lesz. Ez a célelőirányzat négy pontban fogalmazza meg a célkitűzéseit - és ezzel teljesen egyet lehet érteni : a nemzeti marketing és propagandaminős ég fejlesztése az egyik, a nemzetközi piaci jelenlét feltételeinek javítása a második, az ország turisztikai adottságainak jobb kihasználása a harmadik és az idegenforgalom középtávú stratégiájának megvalósítása érdekében az idegenforgalmi képzés, oktatás segítése, támogatása, amely természetesen hozzájárul majd a szolgáltatások színvonalának növeléséhez, a kívánt eredmények eléréséhez. Meg kell viszont fogalmaznom egy kritikát is az előbb említettekkel kapcsolatban, és ez talán nem a költségvetésre vonatko zik, hanem arra a kormányzati struktúrára, amely a mai napig nem jelölte még ki, hol dőljön el az, hogy az idegenforgalmi marketing milyen országképet akar eladni, milyen országképet akar hazánkról, a magyar nemzetről, Magyarországról kiállítani, hiszen ez t a költségvetés és a mostani struktúra a Turizmus Rt.hez irányítja, az ő feladata ez, s az anyagi forrásokat is odarendeli. Azt hiszem, az előző kormány is adós maradt, mulasztást követett el abban, hogy ilyen kormányzati intézményt létrehozzon. Emlékezt etnék rá, hogy 1993ban Csapody Miklós képviselőtársam javaslatot tett egy nemzeti tájékoztatási iroda létrehozására, amely az összes ilyen, országképpel kapcsolatos kérdést, tevékenységet, feladatot koordinálná és kézben tartaná. A célelőirányzaton kívül lehetőségünk van még a Phareprogram vonatkozó fejezetei által biztosított 210 ezer ECU, azaz körülbelül 32 millió forint támogatást igénybe venni, ami szintén jó szolgálatot tehet a turizmus fejlesztése szempontjából. Ez a támogatási rendszer itt főleg az EUcsatlakozás szükséges előírásainak teljesítését igyekszik biztosítani, és erre mindenféle garanciák meg is vannak a tervezetben. Befejezésül: megállapítható, hogy a turizmus fejlesztésének pénzügyi feltételeit a költségvetési törvénytervezet biztosítja . A következő esztendőkben azonban az ágazat fejlesztésének ütemét gyorsítani kell, s természetesen a vonatkozó anyagi forrásokat is bővíteni szükséges. Mindezeket azért mondom, mert az EUcsatlakozást követően a magyar belföldi turisztikai piac a nagy köz ös európai turistapiac részévé válik, és egészen új kihívásokkal, egészen új feladatokkal kell
