Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - RAJCSÁNYI PÉTER (Fidesz):
2336 megküzdenie. Ha azt akarjuk, hogy majd eredményesen vegyünk részt ebben a versenyben, akkor ennek a feltételeit meg kell teremtenünk. A fentiek alapján a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja a T/325. számú törvényjavaslatot, mint a kormányzati célok megvalósulásának eszközét - különösen turisztikai szempontból , támogatni fogja és támogatásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kor mányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Rajcsányi Péter, a Fidesz képviselője; őt Kökény Mihály, MSZPs képviselő követi. Megadom a szót Rajcsányi Péter úrnak. RAJCSÁNYI PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az éves költségvetést mindig több szempontból lehet és kell minősíteni: törvényességi, számszaki és gazdaságpolitikai szempontból. Az előző héten a bizottságok elsősorban a törvényességi, számszaki összefüggésekre helyezték a hangsúlyt, ma a költségvetés gaz daságpolitikai céljairól, összhatásáról szeretnék szólni, elsősorban a területfejlesztés szemszögéből. Mindig nagyító alá vehető az, hogy egy költségvetésben megfogalmazandó gazdaságpolitika milyen mértékben szolgálja a gazdaság rövid vagy hosszú távú köve telményeit, miként kezeli a jövőépítés szolgálatát, miként tudja összehangolni a gazdaságpolitika egymással gyakran ütközésben lévő céljait. Az infrastruktúra általános elhanyagolása - ami, sajnos, nemcsak a rendszerváltás előtti időre volt jellemző, hanem az elmúlt évekre is - kedvezőtlenül befolyásolta a gazdaság működési hatásfokát, és ez meglátszott a fejlődés sebességén. Az elmúlt 2 évben folytatott restriktív gazdaságpolitika egyrészt tömeges mértékű elszegényedéshez, másrészt lakosságcsoportok, gener ációk, térségek, kistelepülések gyors ütemű leszakadásához vezetett. (12.30) A makroszintű mutatók kedvező változása mögött igen eltérő területi különbségek húzódnak meg. Ezek legmarkánsabban a befektetések, különösen a zöldmezős beruházások területén, val amint a foglalkoztatási, munkanélküliségi adatokban érhetők tetten. A munkahelyek számának zsugorodása önmagában is súlyos társadalmi feszültségek forrása. A munkanélküliség megoszlása területileg rendkívül egyenetlen, és a keleti országrészben az országos átlagnak majd kétszerese. Az 1999. évi költségvetésben a beruházások ösztönzésére majd' 16 milliárd forint áll rendelkezésre, csak gazdaságfejlesztési célirányzatként. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokból 1 milliárd forinttal több fordítható e zekre a célokra, mint egy évvel korábban. A céljellegű decentralizált támogatások 50 százalékkal növekednek. A jövedelemkülönbségek tompítását segíti, hogy a jövőben az önkormányzatok már nemcsak a személyi jövedelemadó, hanem az iparűzésiadóbevételnél m egjelenő különbségek ellensúlyozására is kapnak támogatást. Új elemként jelentkezik a külterületi normatíva bevezetése, amellyel hozzá kívánunk járulni a falvak, tanyák arculatának megváltoztatásához, helyzetük javításához. A magyar fejlődés egyik legsúlyo sabb feszültsége a gyenge növekedési és jövedelemtermelési képesség, valamint a versenyképességjavítási kényszerek eredőjeként meggyengült foglalkoztatási képességből fakad. A társadalmigazdasági szempontból elmaradott, valamint az elmúlt évtizedben a ne mzetközi fejlődési iránytól nagymértékben elszigetelődött és torz ipari struktúra átalakításával küzdő térségek szintén több támogatásra számíthatnak; ez legfőképp a munkahelyteremtő beruházásokra vonatkozik, valamint a kis- és középvállalkozások támogatás ára.
