Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
2302 Hallhattuk a pénzügyminiszter úr expozéjában, hogy a gazdaság fejlődésének hajtóerejét a következő évben az export növekedése és az infláció csökkenése mellett a beruházásnövekedés, valamint a kis- és kö zépvállalkozások támogatásnövekedéssel biztosított térnyerése képezheti. Szakértők egyetértenek abban, hogy nagyobb volumenű beruházásokra a gazdaságban elsősorban a közútijárműgyártás, a szórakoztató elektronika, a számítástechnika, az energiaipar és a k ereskedelemfejlesztés területén kerül majd sor. A becslések szerint ezeken a területeken az éves külföldi működőtőkebevonások összege várhatóan 1,51,7 milliárd dollár körül alakul, ami biztató a költségvetés, illetve a fizetési mérleg alakulása szempontj ából. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már kétperces hozzászólásomban is említettem, az elmúlt négy év gazdaságpolitikája mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások térvesztéséért, sanyarú helyzetéért marasztalható el. Hiszen 1994ben a statisztikai jelenté sek szerint a nyilvántartott kis- és közepes vállalkozások száma még meghaladta az 1,3 milliót, ami ez év nyarára 1 millióra, ezen belül a működő vállalkozások száma 800 ezer alá csökkent. Kérem, nyugodtan forgassák a statisztikai adattárakat, mert ezek az adatok hitelesek! Mindezt látva már a Fidesz negyven pontja, majd azt követően a kormányprogram is jól fogta meg a mikro, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére vonatkozó igényt, s rendkívül örvendetes, hogy ez az ígéret mára túllépett a választás i propaganda szintjén, és jövőre megvalósulni látszik. Hiszen csak a gazdaságfejlesztési célelőirányzatot kiemelve a költségvetésből - amely elsősorban a beruházások és a működőtőkebevonások ösztönzését, a kis- és közepes vállalkozások támogatását, azok v ersenyképességének javítását, az export célú fejlesztéseket, valamint a kereskedelemfejlesztést szolgálja - látható, hogy a jövő évi költségvetés szerint a saját bevétellel és az Európai Uniótól kapott működési célú támogatással együtt abban több mint 17,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 180 százalékot meghaladó növekedést jelent. Külön kiemelésre méltó, hogy ezen belül az éven túli időtartamra nyújtható hitelkeret összege mintegy 11szeresére, majdnem 7 milliárd forintra emelkedik. De a kis- és köze pes vállalkozások, valamint a mezőgazdasági családi vállalkozások támogatása területén is jelentősen emelkedik a vállalható kezességek és garanciák állománya. Itt a legjelentősebb tétel a Magyar Fejlesztési Bank 120 milliárd forint és az Exporthitelbiztos ító Részvénytársaság 250 milliárd forint összegű kezességvállalási lehetősége. A megnövekedett kezesség- és garanciavállalás mögött elsősorban az Oroszországba exportálók támogatása és meghatározóan a kis- és középvállalkozások finanszírozásának elősegítés e áll. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelten foglalkozik az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik legkényesebb pontjának számító mezőgazdaság átalakításával, kiemelten a családi vállalkozások hitelhez jutási körülményeinek javításával. Jövőre 16 milliárd forint, hitelintézetek által nyújtott agrárhitelre vállal kezességet a költségvetés, és a mezőgazdaság ilyen irányú támogatását biztosítja az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak nyújtott 42 milliárd forint kezességvállalás is. De a ki s- és középvállalkozások térnyerését biztosítja majd, hogy a költségvetés lakás célú kiadásai reálértékben 5,5 százalékkal, a közvetlen támogatások pedig több mint 20 százalékkal emelkednek. A lakástámogatási rendszer tervezett átalakítása a várakozások sz erint évi 30 ezres szinten stabilizálná az újonnan épített lakások számát, amely közel a duplája a jelenleginek. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen tudatában vagyunk, hogy gazdasági növekedés, befektetésösztönzés, kis- és középvállalkozásfejlesztés nem képzelhető el a műszaki fejlesztés, a gazdaság és a társadalom technológiai modernizációja, a magyar termékek és szolgáltatások, a vállalkozások versenyképességének javítása, a hazai kutatásfejlesztés és innováció nemzetközi feltételeinek erősítése, a nemzetközi kutatási és fejlesztési együttműködési tevékenység összehangolása, valamint az innovációt előmozdító, az életminőséget javító tevékenységek ösztönzése nélkül. E feladatok sikeres megoldására a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram célelőirány zat - közismert nevén a KMŰFA - mintegy 7,5 milliárd forint kiadási előirányzattal számol, ami önmagában 12 százalékos növekedést jelent.
