Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ):
2243 járulékcsökkentésből származó, ott maradó pénzösszegeket beruházásra tudnák fordítani, vagy - ne adj' isten! - a beruházásaikat magasabb összeghatárig tudnák leírni egy tételben. Mert hiszen, kedves képviselőtársam, azt mindnyájan tudjuk, hogy a pályázatok, a mai pályázati rendszer egy kicsit drága, egy kicsit bonyolult, és nagyon szűk az a vállalkozói réteg, am elyhez így el tud jutni a támogatás. Pedig azt lehet mondani - és ezt a pénzügyminiszter úr is mondta a költségvetés expozéjában , hogy a mezőgazdaság és a vállalkozásfejlesztés nagyarányú támogatást élvez, hiszen több mint 7 milliárd forint támogatást ka pott az a gazdaságfejlesztési célelőirányzat, amelyet a Gazdasági Minisztérium kezel, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumban is jelentős vállalkozási támogatási lehetőségek vannak. Ezek összhangjáról azonban keveset tudunk, é s azt is el kell mondanom, hogy a gazdasági célelőirányzat egyik sorában jelenik meg külön a kis- és középvállalkozások támogatása 3 milliárdnyi összegben, de erről tudni kell, hogy ebben az összegben benne van az elmúlt évek által meghatározott támogatás is, azaz a következő évre körülbelül 4500 millió forint jut majd a kamattámogatásra, amelyet a kis- és középvállalkozások tekintetében általában 400 vállalkozás tud majd igénybe venni. Többet nem is tudunk meg a költségvetésből a kis- és középvállalkozáso k támogatásáról, pedig fontos lenne, hogy az a stratégia, amely az Gazdasági Minisztériumban készül, hogyan is illeszkedik ahhoz a benyújtott költségvetéshez, amiről most beszélünk. (19.40) Tulajdonképpen bizonyos sajtóbeli híresztelésekre kell támaszkodnu nk, amikor azt halljuk, hogy 3 millióra szeretnék felemelni a Pharehitel összegét. Egymás között szólva tudhatjuk, hogy a mikrohitel felemelése a Phareral egyeztetendő; ha nem, akkor a költségvetési támogatásban vagy a költségvetési összegben kellene meg jelennie, hogy ezt a pénzösszeget honnan is szeretnék előteremteni. Ugyanígy járunk azzal a tőketámogatással is, amit szintén az újságban lehet olvasni, amely a kis- és középvállalkozások támogatására lett kitalálva, de ennek a nyomát sem találjuk a költsé gvetésben. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az európai uniós körökből folyamatosan a Phareforrások szűküléséről lehet hallani. Azt hiszem, ezt komolyan kell vennünk. A költségvetésben nem jelenik meg az innovációt ösztönző erőteljes preferencia sem, pedi g ez nagyon fontos lenne a hazai vállalkozók szempontjából. Köztudott, hogy a Magyarországon megtelepedett tőkeerős multinacionális cégek ki akarják építeni beszállítói hálózataikat. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a magyar vállalkozások megfelelő tám ogatásban részesüljenek, hiszen az a középvállalkozói kör, amely az EUban is a gazdasági növekedés húzóereje, nálunk is megtalálható, az a magyar tulajdonú középvállalkozás, amely a támogatások ilyen jellegű körét fel tudná szívni. A költségvetésben a fiz ikai és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével tulajdonképpen az egyik részben találkozunk, hiszen a közúti beruházásokról, a jövő évi fejlesztésekről beszámol a költségvetés, habár itt a növekedés mértéke nem olyan, mint amilyen a gazdasági növeked éssel összhangban lehetséges volna. Szeretném, ha a kormány képviselői, illetve a kormányzó párt képviselői megkérdeznék az M3as vagy a 6os út mellett lakó vállalkozókat, hogy vajon szeretnéke ezeket az utakat továbbépíttetni, mert bizony sajnálatos, ho gy ezek kimaradnak a jövő évi költségvetésből. Reményeim szerint azért módosító indítványokkal - hiszen a fideszes képviselő úr is elmondta a 6os úttal való kapcsolatát - reményeink vannak, hogy ezek az utak majdcsak megépülnek. De tulajdonképpen a menedz sment tudásával és alkalmazkodási képességével, a piaci helyzet elemzésével kapcsolatban sem kapunk sok információt a költségvetésből. Ugyanígy vagyunk az EUcsatlakozásra való felkészüléssel, holott az EU már megfogalmazta elvárásait a kis- és középvállal kozások fejlesztésével kapcsolatban, és az EUcsatlakozásunk esetén a versenyképesség előtérbe kerül. Az is köztudott, a szakértők megegyeznek abban, hogy ha nem leszünk felkészültek az EUcsatlakozásra, nagyon nagy károk érhetik a magyar kis- és középváll alkozói kört. Erről sem olvashatunk sokat a költségvetésben, de reménykedhetünk, képviselőtársaim, hogy a
