Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2220 Mi is tudjuk, ismerjük ezt a súlyos örökséget, amivel a magyar társadalomnak szembe kell néznie. Kétségtelen azonban, hogy egy ilyen helyzetben, amikor az ország gazdaságilag kedvező helyzetben van - mint ezt a pénzügyminiszter úr helyesen elmondta , egy új kormány elő tt döntési lehetőségek állnak, és tőle függ, hogy ezek közül a döntési lehetőségek közül miképpen választ. Vannak merőben gazdaságpolitikai szempontból is különböző lehetőségek. Fennáll az a lehetőség, hogy azokat a pénzeket, amelyek az ország rendelkezésé re állnak, mire fordítja. Mindenekelőtt gazdaságfejlesztésre koncentrále - most magában a gazdaságban maradva , ehhez csökkentie az állami kiadásokat, és ehhez csökkentie az állami jövedelemelvonást, ez is egy lehetőség, vagy pedig fönntartja és növel i az állami kiadásokat? Azt is hadd jegyezzem meg, hogy az előző kormány mérlege sem kifogásolhatatlan ebből a szempontból. Az előző kormány, a szocialistaszabaddemokrata koalíció a '95 és '97 közötti, nagyon kemény, fájdalmas, ugyanakkor az ország jövője szempontjából igen kívánatos állami kiadáscsökkentés után az utolsó, '98as költségvetésben már nagyon lelassította ezt a pozitív folyamatot, és ezért önök is kritizálták az előző kormányt, és mi is kritizáltuk az előző kormányt, én személyesen is itt, ug yanezen a helyen. A kérdés csak az volt ezek után, hogy önök hol folytatják. Önök azt folytatjáke, hogy határozottan és keményen menjünk tovább az állami kiadások csökkentésében, ami az egész előző ciklust jellemezte, vagy a '98as utolsó év választások e lőtti megtorpanását folytatjáke az állami költekezés csökkentésében. (17.50) Ha megnézzük ezt a költségvetést, és megnézzük azt a hároméves kitekintést, amit a költségvetés tartalmaz, akkor azt kell mondanunk, hogy önök a választások után azt folytatják, amit az előző kormány a választások előtt - a választásokra való tekintettel - csinált, vagyis az állami kiadások relatív csökkentésének a lelassítását, miközben növekszik az állami kiadások összege. Növekszik bizony! Lassabban, mint a tervezett GDPnöveke dés, de növekszik, és ezzel tovább lassul a GDP állam által újraelosztott hányadának a csökkenése. Ez egy bonyolult mondat, de azt hiszem, a jelenlévők értik, miről van szó. Nem azt folytatják önök, ami az előző ciklus gazdaságpolitikájának az erőssége vol t, hanem azt, ahol meggyengült az előző ciklus gazdaságpolitikája. Ezenkívül az állami kiadásokat átcsoportosítják, hiszen - mint annyiszor hallottuk - más értékeket képviselnek. Átcsoportosítják valóban, mégpedig a fejlesztésről a folyó államapparátusi kö ltekezésre, mert az, hogy a költségvetésen belül a legdinamikusabban a központi államapparátus és a titkosszolgálatok kiadásai növekednek, míg leglassabban az infrastrukturális beruházások, kétségtelenül kedvezőtlen, a gazdaság jövője szempontjából hátrány os átcsoportosítás. A munkajövedelmek és az állami forrásból származó személyes jövedelmek közül az állami forrásból származó személyes jövedelmek növekednek gyorsabban, ami még elfogadható is lenne, ha ez a leginkább rászorulók, a legalacsonyabb jövedelmű ek megsegítését szolgálná, ami egy ilyen súlyos gazdasági válság és annak szociális következményei után indokolt lenne. Önök azonban a jövedelemátcsoportosítást a leginkább rászorultak rovására és a legjobb, a legígéretesebb helyzetben levők javára valósít ják meg azokkal a családtámogatásinak nevezett és egyéb támogatási formákkal, amelyekre oly büszkék. Tisztelt Kormánypárti, egy évvel ezelőtt még Ellenzéki Képviselőtársaim! Önök azt mondták nagyon nagy hangsúllyal az előző ciklusban, hogy az a kormány ket tészakítja a magyar társadalmat, az a kormány növeli 14szeresére - ez nem volt igaz, de mondjuk nyolcszorosára - a különbséget a legfelső és legalsó rétegek között. Ha igaz az, amit önök akkor mondtak, akkor a mostani költségvetésben a legalsó tizednek ke llene elsősorban segítséget nyújtaniuk. Önök azonban a mostani költségvetésükben a legalsó tized, illetve a legalsó ötöd számára teremtik a leghátrányosabb helyzetet - erről beszélünk már körülbelül két hónapja, amióta megismertük az önök terveit az adótör vényről és a társadalmi juttatásokról. Tehát mindaz, amit önök most jövedelempolitikában csinálnak, a szöges ellentéte annak, amit ellenzéki korukban mondtak.
