Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
2217 város és a megyei jogú város kategóriába sorolt nagyközség nem jogi kategória, sem az alkotmány, sem az önkormányzati törvény ezt a fogalmat nem ismeri. Kimozdulás, profiltisztítás valósul meg a közoktatás területén is, ahol a normatív támogatás összegébe épül be a pedagógusok minőségi munkavégzéséért járó keresetkiegészítés fedezete, majd szeptember 1jétől az azt felváltó kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezete, amely az intézmén yvezető részére jelent nagyobb mozgásteret, szabadságot a munkateljesítmények anyagi értékelésére. Lényegében ilyennek tekinthető az az 1000 millió forint központi előirányzat is, amely az 1100 főnél kisebb lakosságú területeken az óvodai és az 14 évfolya mokon az általános iskolai helyi ellátás kiemelt támogatására szolgál. Ugyancsak profiltisztításra kerül sor a helyi önkormányzatok szociális ellátásánál. A gyermekvédelmi szakellátási intézményben elhelyezett, bölcsődei, óvodai, kollégiumi ellátásban rész esülő gyermekek után az intézményfenntartói önkormányzat közvetlenül jogosult a normatív állami támogatás igénybevételére. E normatíva új tartalommal is bővül, ez fedezi az ellátottak kötelező zsebpénzjuttatását és az alkalmazottak munkaruhaellátását. Kim ozdulás tehát észlelhető, vannak olyan elmozdulási pontok az önkormányzatok finanszírozási rendszerében, melyek biztató jelei lehetnek egy későbbi reformnak, az egész finanszírozási rendszer reformjának, melyre az elmúlt fél év során nyilván nem volt elég idő. A normatív támogatás mellett az önkormányzatok másik nagy forrása az átengedett személyi jövedelemadó. Ennek százalékos mértéke 40 százalék, összesen 198 840 millió forint, 19 750 millióval több, mint 1998ban volt. E juttatás egy része, 15 százaléka - 70 565 millió forint - annál az önkormányzatnál marad, amelynek területén kimutatták ezt az adót. A fennmaradó összeg egy része a törvénytervezet mellékletében meghatározott jogcímek szerint illeti meg az önkormányzatokat, másik része, 38 000 millió fori nt a bevételek meglévő aránytalanságának mérséklésére szolgál, és ezek elosztása az iparűzési adóból beszedhető összegeknek megfelelően, az úgynevezett adóképesség figyelembevételével, rendkívül bonyolult számítási módszer szerint történik, úgy, hogy az ip arűzési adó kivetésére és beszedésére az önkormányzati érdek azért megmaradjon. Nem vitás, hogy az iparűzési adó kivetése több ellentmondást is hordoz magában. Már korábban is felvetődött annak lehetősége, hogy az egyes önkormányzatoknál beszedett iparűzés i adó megosztva illesse meg a kivető önkormányzatot bizonyos hányadban, míg egy kisebb hányada más, ilyen lehetőségekkel nem rendelkező önkormányzatok fejlesztési céljait szolgálná. Ezen elképzelés kiindulópontja, hogy az iparűzési adó alapját képező bevét elt más, az adott önkormányzat vonzáskörzetéhez tartozó településekről átjáró munkaerő termeli meg részben, mely település nem részesül a saját lakossága által megtermelt bevétel adóhozadékából. Ezt az elképzelést támasztja alá az Állami Számvevőszék által is megállapított tény, hogy az iparűzési adó teljes körének 84 százaléka a fővárosban és a nagyvárosokban koncentrálódik. Vagyis az önkormányzatok nagy része nincs abban a helyzetben, hogy odavonzza, megtelepítse azokat a vállalkozásokat, amelyek az iparű zési adó alanyául szolgálnak. Az iparűzési adó tehát kétségtelenül jövedelemdifferenciákat keletkeztet az önkormányzatok között, s ezek valamiféle mérséklése össztársadalmi érdek, anélkül, hogy az abszolút nivellálást, kiegyenlítést szorgalmaznánk, mely má r visszahúzó erővel hathat az önkormányzatok önálló kezdeményezési készségére. Az önkormányzati törvényben, de az alkotmányban is biztosított önkormányzatiság elvének csorbulása, az anyagi önállóság hiánya miatt főképpen a kis létszámú önkormányzatok vanna k veszélyben. Ezek működőképességének biztosítását szolgálja a működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatása, melynek előirányzata 2,2 milliárd forint, mely két jogcímen vehető igénybe: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok, illetve a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok jogcímén. Ezen önkormányzatok finanszírozásában kisebb módosítást jelent, hogy az előző évben felvett forráshiány 60 százaléka erejéig, vagy ha ilyen nem volt, saját számított forráshiányának 60 százaléka e rejéig előleg vehető fel a támogatás terhére.
