Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
2216 megjelenik a társadalombiztosítás egyszámláján 1 milliárd forint egész véletlenül, mert általában bejár a kö zponti költségvetés számlájára, s akkor a politikai államtitkár asszony gondol egyet, és részvényeket vásárol. Közben senkit nem tájékoztat erről a dologról, majd később, amikor már kikényszerítik belőle, elmondja a sajtó előtt. Az a döntési mechanizmus, a mely az önkormányzatokon alapult, kötelezővé tette, hogy mind a munkavállalók, mind a munkaadók képviselőjének megküldjék az anyagot, és ezt követően persze a tbköltségvetésről - csakúgy, mint most - a parlament döntött. Szeretném elmondani, az elmúlt nap okban világos képet kaphattunk arról, hogy a társadalombiztosítást irányító kormányzatnak semmiféle vagyonkezelési koncepciója nincs, nem is akar most ilyet elfogadni. Azt gondolom, aki megismerkedett a jelenlegi gyakorlattal, világosan láthatta, hogy ez e gy világos centralizáció. Ahogy a Szocialista Párt vezérszónoka mondta: teljes mértékben megalapozott, hogy itt erről van szó. Sajnálom, hogy Rogán képviselő úr nincs jelen a teremben, így lehetőség sincs arra, hogy vitát folytassak vele. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor most adom meg a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, most már öné a szó. DR. SZENT GYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés megállapítása minden évben, bár az ide vonatkozó előterjesztések kötetei számok halmazából állnak, mégis kristálytisztán politikai döntés, mivel ilyenkor dől e l, hogy a következő évben az ország mire mennyi pénzt ad. (17.30) És e megállapításával, tehát a költségvetéssel területeket lendíthet fel az országban vagy vethet vissza évekre. A Független Kisgazdapárt szónoka az 1999. évi költségveté stervezet egészéről, annak arányairól, prioritásairól elmondta véleményét, ami röviden azzal foglalható össze, hogy az egyes támogatások 1999ben rendkívüliek az előző éviekhez képest, és ez azért van így, mert e területeket a kormányprogram is az ország felemelkedésének stratégiai területeiként kezeli. Ilyenek: a kultúra, a humán tőke, a vidékfejlesztés, az európai csatlakozás elősegítése és az ezek gyakorlását elősegítő közbiztonság. E területek az elmúlt évekhez viszonyítva kimagasló támogatást kapnak. Nem vonható e területek közé az önkormányzatok állami támogatása, mivel az önkormányzatok a költségvetésből az 1998. évi várhatóhoz képest az infláció tervezett összegével megegyező forrástöbbletet kapnak, ami nagy várakozásra nem jogosít. A költségvetési törvényjavaslat rendkívül szerteágazó és áttételes rendszere miatt leegyszerűsítem vizsgálódásomat a normatív támogatás, a személyi jövedelemadómegosztás, a címzett és céltámogatások néhány kérdésére. Az önkormányzatok finanszírozási rendszerében alapvető változás nem történt, legnagyobb bevételük a normatív támogatásból képződik, melyet, mint ismert, rendkívül sokrétű ismérv alapján, a lakosság létszámára vetítetten állapítanak meg, mely megoldás több okból is kifogásolható. Egyrészt az alapfeladatok inté zményi ellátásának költsége nagy szórást mutat, mivel az intézmény vonzáskörzete túlmutat a normatív támogatás alapjául szolgáló lakóterületen, másrészt kistelepüléseken eleve kisebb a létszám, de marad az ellátandó feladat. Ezért felfogásom szerint a norm atív támogatást feladatorientáltabban, az egyes települési típusok sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni. A költségvetési javaslatban vannak erre irányuló kiindulási pontok. Ilyen például a társulásokat is ösztönző körjegyzőségek alap- és kiegészítő támogatása. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a
