Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2215 tudom, a délelőtt a miniszter úr rossz számot nézette vagy eltévesztette, mert ő 14 százalékról beszélt; ha ezt a két számot összevetjük, ez csak 10 százalék. Ehhez lehet még csatlakoztatni bizonyos elmaradt feladatot, ha úgy vesszük, konkrétan a járadékbefizetésből adódó kisebb terhet. Ez a k öltségvetési javaslat szerint 2,7 százalék - és nem 14! De ez a 2,7 százalék is, tisztelt képviselőtársaim, nagyon problémás. Itt is tetten érhető az a dolog, hogy a szegény önkormányzat tovább fog szegényedni, a gazdag pedig tovább fog gazdagodni. Miért m ondom ezt? Nem tudom, kiszámoltáke a Pénzügyminisztériumban, mit jelent ez például egy olyan községnél, mint Tiszabő. A közalkalmazottak, köztisztviselők létszáma, amit az önkormányzat fizet, sokkal kisebb, mint az önkormányzat által fizetett jövedelempót lósok meg közhasznú munkások száma. A jövedelempótlósok, közhasznú munkások után nincs járulékcsökkenés, s az egészségügyi hozzájárulás növekedése a minimálbér körül növekedést jelent. Tehát ha így nézzük, ezeknél a szegény önkormányzatoknál nincs 2,7 száz alék, s számításaim szerint az 1 százalékot sem éri el a járulékteher csökkenése. Így ezeknél az önkormányzatoknál sehogyan se jön ki az, hogy a következő évben megőrizné a reálértékét a központi forrásból kapott támogatás. Ha 11 százalékos inflációval szá molunk, akkor ez a 10 százalék kevesebb, mint az infláció. Csak emlékeztetésképpen hadd mondjam el: az elmúlt évben, amikor a gazdaság még nem volt ilyen dinamikus, amikor azért még nem voltak ilyen jók a kilátások, az önkormányzatok a '97. évhez képest 18 ,7 százalékkal több támogatást kaptak. Ha figyelembe vesszük az inflációt... (Varga Mihály: Más az infláció...) Az államtitkár úrnak igaza van: az infláció akkor 13,514gyel volt számolva, és a 18,7 százalékhoz viszonyítva azért 45 százalék közötti reálé rtéknövekedés volt. Most nincs reálértéknövekedés az önkormányzatoknál! Ez nagyon fog hiányozni az önkormányzatoknál, ez nagyon nagy feszültséget jelent - ez nagyon nagy baj, így ezt a költségvetést nem szabad elfogadni! Az önkormányzati bizottsági ülése n a kormánypárti képviselők is egyértelműen támogatták, hogy az önkormányzati részbe több pénz kell, ezt valahogy meg kell oldani. Két terület volt az, amit úgy éreztünk, hogy mindenképpen módosítani kell: az egyik az 1,9 százalékos zárolás, a másik pedig a fejlesztési támogatások növelése. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon kérem önöket, hogy mindezeket fontolják meg, és ennek megfelelően hozzák majd meg a döntésüket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megkös zönöm képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségéből. (Keller László: Kétperces!) Elnézését ké rem, képviselő úr! Kétpercesre megadom a szót Keller László képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az az igazság, hogy Rogán képviselő úr hozzászólásához kívántam véleményt fűzni, de am ilyen gyorsan elmondta a hozzászólását, olyan gyorsan el is tűnt a teremből. Meg kell mondjam őszintén, egy olyan képviselőtől, aki a miniszterelnök úr közvetlen gazdaságpolitikai tanácsadója, szakmailag sokkal felkészültebb és mélyebb gondolatokat hordozó hozzászólást vártam - ennyit a hozzászólásról. Nagyon sajnálom, hogy a képviselő úr leragadt az 1930as éveknél. Ha nem ragadt volna le, akkor valószínűleg mélyebben elmerülhetett volna abban a döntési mechanizmusban, amit a társadalombiztosítási önkormán yzatok annak idején produkáltak. Nagy valószínűséggel, ha ezek az önkormányzatok ma működnének, nem fordulhatna elő olyan döntési mechanizmus, hogy
