Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF
2161 Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az agrártámoga tások dinamikus emelése mellett is a magyar agrárgazdaság támogatására fordított összeg nem éri el a jövő évi magyar bruttó belföldi termék 1 százalékát, és ez még mindig messze elmarad mind a nemzetközi, mind pedig az évtized elején kialakult magyar átlag tól. Ezek az adottságok, amelyek miatt ez a költségvetés csak átmenetinek számíthat a kormány szempontjából. A költségvetésben ugyan 30 százalékkal emelkedik a határon túli magyarok összegszerű támogatása, azonban ez még így is nagyon szerény. A Magyar Dem okrata Fórum az elkövetkezendő években itt további forrásnövekedéssel számol, de már a jelenlegi vitában is javasolni fogja például a Magyarok Világszövetsége javasolt támogatásának jelentős emelését. Örülünk annak, hogy a jövő évi költségvetésben rendeződ ni látszik a történelmi egyházak támogatásának kérdése, ami számunkra nagyon fontos kérdés. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés sok területen 1999ben még nem tud látványos előrelépést mutatni. Több területen úgy véljük, hogy korrigálni kell az előterjes ztett javaslatot. Elismerjük azt, hogy a reáljövedelem az országban átlagosan 23 százalékkal emelkedik, ezen belül azonban a köztisztviselők és a közalkalmazottak jövedelme a kiemelt területeken kívül az inflációnál sokkal kisebb mértékben emelkedik. A je lenlegi formájában azt is hiányoljuk a költségvetési javaslatból, hogy az átlagosan 3 százalékos leépítési kötelezettség végkielégítési forrásai nem találhatók meg benne. Ezzel valószínűleg még módosítás formájában foglalkozni kell. Ami a gazdálkodó szerve zetek támogatására fordított összeget illeti, a determinációk talán itt működnek a leghatékonyabban, hiszen a nominálértéken 2 százalékkal növelt 60,5 milliárd forintos összeg ugyan nem kevés összeg, és a gazdaság támogatására fordított összegek nominálisa n, látványosan emelkednek, de be kell látni őszintén, hogy reálértékben ezek valójában csökkenést is jelentenek, hiszen az a 9,5 milliárdról 16 milliárdra való növekedés a gazdaságfejlesztési előirányzatnál, amely egészében a mikrovállalkozások, a kisválla lkozások és a középvállalkozások támogatására szolgál, nagyon szerény. Nagyon szerény ez különösen abból a nézőpontból, hogy az agrárvállalkozásokon túlmenően még nem tud a költségvetés kellő figyelmet fordítani a hazai kis- és középvállalkozások valódi fe jlesztésének kérdésére, holott nagyon jól tudjuk, hogy nemcsak a GDPhez való hozzájárulás mértéke miatt, hanem általában foglalkoztatási szempontból is egy nagyon fontos rétegről van szó. Ugyancsak az átgondolandó problémák közé kell sorolnunk az egészség ügy összességében 15 százalékos, tehát az inflációt figyelembe véve mintegy 4 százalékos reálértékű támogatásának növekedését. Ez így pozitív üzenet, de ez a szerény emelkedés sajnos nem ad lehetőséget az elmúlt években felhalmozódott és mára már mind az o rszág egészségi állapota, mind a betegek ellátása szempontjából, mind az egészségügyi dolgozók számára elviselhetetlen körülmények felszámolására. Végül néhány szóban a települési önkormányzatokról kívánok beszélni, annál is inkább, mert képviselőcsoportun k ezen a területen kíván a további vita lehetőségével élve több irányban is módosító javaslatokat beterjeszteni. Igaz, hogy az önkormányzatok támogatása körülbelül reálértéken marad, ha figyelembe vesszük a járulékos kiadások mérséklő hatását is; az is poz itívum, hogy a költségvetés figyelmet fordít az elmaradott térségek felzárkóztatására. Jó gondolat az adóerő figyelembevétele a támogatások odaítélésénél, ennek ellenére az alacsony támogatás érezhető feszültségeket okoz. Itt óhatatlanul fölmerü l egy más kérdés is: az önkormányzati központi források egyre növekvő hányada pántlikázott pénz, vagyis tény, hogy a képviselőtestületeknek szűkül a mozgástere a települést érintő döntések meghozatalában, holott az általunk képviselt elvek alapján éppen e zeknek a szélesítése lenne indokolt. Ezeket a módosításainkat, még egyszer mondom, elő kívánjuk terjeszteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva az elmondottakat, a jövő évi költségvetési javaslat nehéz helyzetben készült, mégis világos üzeneteket tartalmaz a társadalom és a világ számára, mert hozzálátott alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai céljaink teljesülésének
