Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF
2160 A családi pótlék, a gyes és a gyet alanyi jogon jár. Én nem tudom évek óta megérteni azt az érvelést, amit az imént is hallhattunk mind a két ellenzéki párt szónokaitól, hogy ennek az intézkedésnek a jogszerűségét, társadalmi ind okoltságát vitatják. Nem tudom, miért nem lehet azt tudomásul venni, hogy a társadalom érdekében gyermeket nevelő, áldozatot vállaló családnak a nemzet adófizető polgárai részéről ez az elismerése alanyi jogon jár, függetlenül a jövedelmi viszonyoktól. Nag yon egyszerű ezt belátni, úgy látszik, hogy éveken keresztül nem sikerül ezt a szocialista és liberális párt politikusainak megérteni. (12.10) Nagyon fontosnak és pozitívnak tartjuk, hogy tanköteles korban a családi pótlék iskolalátogatási feltételhez kötö tt, olyan iskoláztatási támogatássá alakul, ami talán biztosítani tudja, hogy a megfelelő tudás és képzettségi szint hiányában a leszakadó rétegek, az érintett kisebbségek gyermekeinek felemelkedése és társadalmi beilleszkedése előtt ne záruljon le az út. Fontos többlete a családtámogatási rendszernek az is, hogy a családi pótlék folyósításánál figyelembe veszi a felsőoktatásban részt vevő gyermekeket is, bár ezekre nem fizet pótlékot. A költségvetésben a szociális támogatások reálértéke szintén emelkedik. A felkészülés a jövőre - mint azt már említettem és mások is hivatkoztak rá - kedvezően alakul a humán infrastruktúra fejlesztésében. A tőkeképzés egyébként ma világszerte eltolódik az állótőkefelhalmozástól a szellemi tőkefelhalmozás felé. Az 1998. évi költségvetés rendes és rendkívüli előirányzata oktatási és kulturális célra 190 milliárd forintot nevesített, ezzel szemben jövőre a két tárcánál összesen 268 milliárdra emelkedik, több mint 78 milliárd forinttal jut tehát erre a területre több pénz. Igen jelentős reálbéremelésre kerül sor mind a közoktatásban, mint a felsőoktatásban, ami reményeink szerint vissza fog hatni az oktatás minőségi javulására is. A költségvetés alapkérdésként kezeli a közbiztonságot és a rendvédelmet. Ezeken a területeken az elő ző kormány időszakában katasztrofális, a szó szoros értelmében hátborzongató helyzet alakult ki az országban, és máig is érthetetlen a Magyar Demokrata Fórum számára, hogyan lehetett a közbiztonság, tűz- és katasztrófaelhárítás költségvetési fejezetének r eálértékét négy év alatt 38 százalékkal csökkenteni. A jövő évi költségvetés itt 36,5 százalékos növekedést tervez az állomány reálbérének 78 százalékos növekedése mellett. Természetesen a közrend helyreállítása, a bűnözés visszaszorítása, a feketegazdasá g fokozatos felszámolása szempontjából ez csak az egyik, de fontos tényező, hiszen az igazságszolgáltatás területein is jelentős fejlesztések, béremelések szerepelnek a költségvetés különböző fejezeteiben: bírák, ügyészek jelentős béremelése, börtönviszony ok és más feltételek javítása. És éppen most tárgyaljuk, tisztelt képviselőtársaim, a Btk. módosítására vonatkozóan a szervezett bűnözés elleni fellépésre jogot adó törvényjavaslatot, vagy éppen a drogfogyasztás visszaszorítására előterjesztett javaslatot is. Ebbe az irányba mutat egyébként az adózás rendjéről szóló törvény most elfogadott változata és egyéb törvények. A jövő évi költségvetés leglátványosabb, legdinamikusabb rovatát az agrárgazdaság ráfordításainak növekedése jelenti. Ez az elmúlt négy évbe n szintén elhanyagolt terület volt, az agrártámogatások mértéke reálértéken a Hornkormány '9597 közötti működése alkalmával 31 százalékkal csökkent. Az agrárgazdaság támogatását szolgáló kiadások összege a költségvetésben több mint egyharmaddal nő, ezen belül számunkra különösen fontos és megnyugtató, hogy 56 százalékkal nőnek a termelési típusú támogatások, a fejezeten belül érezhetően javulnak a csatlakozást elősegítő támogatások, így az állategészségügy, növényegészségügy, EUkonform minősítési rendsze rek, ellenőrzési rendszerek és így tovább. Mindez, reméljük, elősegíti a magyar mezőgazdaság gyorsított korszerűsítését, alkalmazkodását a nemzetközi követelményekhez, felzárkózását a gazdaság többi ágazataihoz, és az elmúlt évtizedben bizony drasztikusan leromlott jövedelmi helyzetének javítását eredményezheti. Mindez egyben a vidékfejlesztésre is kihat, amit más fejezetekben, államháztartási alrendszerekben az erre rendelkezésre álló forrásoknál megtalálhatunk.
