Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF
2157 elhagyja az üléstermet.) Mindenesetre az egyensúlyt szem előtt tartó gazdasági növekedés most a lakosság széles rétegei részére valóban érzékelhetővé válik, és nem csak hazai és nemzetközi szaktekintélyek és makroközgazdászok fogják dicsérni az ország költségvetését. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy egy költségvetés mindig sok szempontból kifogásolható. A bev ételi oldalon az adók, a járulékok és az illetékek területén többnyire a terhek csökkentése és az ezzel kapcsolatos javaslatok nagy népszerűséget jelentenek, a kiadási oldalon pedig sok esetben nem lehet kielégíteni a jogos igényeket sem, ez tehát mindig v itatható gazdálkodási problémákat vet fel. A kiadási oldalon természetszerűleg mindig többletigényekkel találkozunk, és találkozunk majd a további évek során is. Így van ez a jövő évi költségvetés esetében is. Nyilvánvaló az is, ahogyan ezt a bevételi olda l esetében is tapasztaltuk, hogy a vita eredményeként a javaslatot bizonyos mértékben módosítani fogja az Országgyűlés többsége. A polgári koalíció jövő évi költségvetése ugyanakkor világosan kifejez egy értékrendet és jövőképet, ami eltér az előző kormány , az MSZPSZDSZkoalíció rögtönzött gazdaságpolitikájától és a múltat idéző zavaros jövőképétől. A költségvetés távlati társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzésekre koncentrál, nem feledkezik meg a jelen égető problémáiról sem, legfőbb feladatának a gye rmekeket nevelő családok helyzetének javítását tekinti, mert minden statisztikai kimutatás szerint ma ez a legszegényebb réteg az országban, és ez egyben fontos lépést jelent a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a népességcsökkenés fékezése területén is. Másik, ugyancsak fontos célkitűzése az erőteljes beruházásnövelés az emberi tőkébe, a köz- és felsőoktatás, a kultúra támogatásának jelentős növelése, ami az ország jövőbeni jólétének, nemzetközi felzárkózásának alapkérdése. Ebben a költségvetésben már nem csak jelszavakat találunk az euroatlanti csatlakozásról, hanem igen, minden fejezetben jelentős - ha nem is mindig elegendő - előirányzatok szerepelnek a csatlakozás előkészítése érdekében. Megjegyzem, jó lenne ezeket a ráfordításokat valahol összevontan kimutatni, hogy lássák már végre tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy valóban mik a szándékok helyett a cselekvés mutatói. Emlékezzünk vissza, hogy a Hornkormány 1998as költségvetésében az euroatlanti csatlakozásra a GDPnek csak 2 ezrelékét, 19,5 milliárdot szántak, amelynek egyébként 75 százalékát a HM kiadásai tették ki. A költségvetésben végre kellő hangsúlyt kapott az agrárágazat korszerűsítése, felzárkóztatási feltételeinek javítása, a vidékfejlesztés alapját képező agrárvállalkozások és csalá di gazdaságok támogatása. Mindezek a nemzet jövőjét szolgáló stratégiai gondolkodást tükröznek. Tisztelt Képviselőtársaim! Halljuk a kritikákat, hogy a kormány és ezen belül a Magyar Demokrata Fórum sok fontos ígéretére még nem fordít kellő figyelmet a jöv ő évi költségvetésben. Igen, ezt tudjuk, de azt is tudni kell, hogy ez a költségvetés, mint említettem, átmeneti költségvetés, ami sok meghatározottságot hurcol magával az előző kormány időszakából, amelyek felülvizsgálata megkezdődött, lefaragása nem egys zerű feladat. A Magyar Demokrata Fórum az elmúlt esztendőkben többször elmondta, és ez év januárjában kiadott országmérlegében részletesen elemezte, hogy a szociálliberális időszakban az állam elhagyta őrhelyét, vagyis a költségvetések lefaragása, a rossz szervezés és a szakértelem hiánya miatt a közfeladatok teljesítése terén az állam csődközeli helyzetbe került. A közbiztonságot közbizonytalanság váltotta föl, a köz- és felsőoktatás forrásait 30 százalékkal csökkentették, az egészségügy kritikus helyzetbe került, a honvédség filléres gondokkal küszködött és tartalékait élte föl, a települési önkormányzatok támogatása szintén 30 százalék körüli reálértékcsökkenést mutatott, a szociális támogatások jelentősen csökkentek, a kutatásfejlesztés támogatása a GD P 0,6 - ismétlem: 0,6 - százalékára esett vissza, és még lehetne sorolni ezeket a szomorú számokat. Ezen közfeladatok szintre hozása rengeteg pénzt és mindenekelőtt többéves munkát igényel, ez egyetlen esztendő költségvetésétől nem várható. A helyzetet neh ezíti az is, hogy több száz milliárdos veszteségek, kötelezettségek jelentkeztek a Hornkormány időszakában a Postabank ügyének sajátos kezelése, a Nemzeti Bank bécsi bankjának