Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az ítélőtáblák és a fellebviteli főügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA
1996 eljárás időtartama nem fog eltérni a jelenlegi átlagos időtartamoktól, kétszeri fellebbezés esetén a helyi bíróságok előtt induló eljárás várható időtartama 360 napra e melkedik, a jelenlegi 256 nappal szemben. (Dr. Hack Péter: Elképesztő! Elképesztő!) Véleményem szerint is eléggé elképesztő. (Dr. Hack Péter: Elképesztő!) A kormánynak a javaslat előterjesztéséhez vezető döntése - mint látható - természetesen az eljárások mennyiségére és időszerűségére vonatkozó adatokon alapul. Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg is folyamatosan figyelemmel kíséri a bírósági eljárások alakulását, az ügyérkezések, a folyamatban lévő ügyek ügyszakonkénti, illetve bírósági szintenkénti számá t. Mindezekre figyelemmel nyújtotta be a kormány a javaslatait. Az országgyűlési határozati javaslat szerint annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban állóan, kellő megalapozottsággal lehessen dönteni az ítélőtáblák felállításáról, szükséges az, ho gy a kormány az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a legfőbb ügyész bevonásával megvizsgálja az ítélőtáblák, valamint a fellebbviteli főügyészségek felállításának személyi és tárgyi feltételeit, illetve ezek biztosításának lehetőségét. A határozati ja vaslat leszögezi, hogy a felülvizsgálat terjedjen ki a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás jogorvoslati rendszerének átgondolására is. Ennek során az igazságszolgáltatási reform előkészítése kapcsán felhalmozott tapasztalatokat, szakmai munkát fel ke ll használni. Meg kell vizsgálni a törvények hatályosulásának már érzékelhető eredményeit, az azóta megfogalmazott szakmai érveket és ellenérveket. Ennek az áttekintésnek ki kell terjednie például arra, hogy az ítélőtáblák működése miként érinti, befolyáso lja a bírósági szervezeti rendszer egészének modernizációját, és milyen hangsúlyeltolódást hoz létre a helyi és a felsőbb szintű bíróságok között. A döntés következményeképpen a következő jogalkotási lépések szükségesek. Először: az ítélőtáblák székhelyein ek és illetékességi területeinek megállapításáról szóló törvény hatályon kívül helyezése; másodszor: az illetékekről szóló törvény; harmadszor pedig: a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek módosítása. Tisztelt Ház! Az ítélőtáblák székhel yeinek és illetékességi területeinek megállapításáról szóló törvény hatályon kívül helyezése nem irányul az alkotmány által intézményesített ítélőtáblák létrehozásának bizonytalan időre történő elhalasztására és az ítélőtáblák létének megkérdőjelezésére. A kormánynak az a szándéka, hogy megalapozott, a bírósági rendszer egészével és a jogrendszerrel kellően összehangolt előkészítés feltételeit teremtse meg. Az igazságszolgáltatás reformjának egyik alapkövét jelentette a polgári peres és egyes nem peres eljá rások szabályait tartalmazó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseinek módosítása annak szellemében, hogy a peres eljárások szabályai összhangban legyenek a különböző bírósági szinteken biztosítható személyi és tárgyi feltéte lekkel, illetve hogy az igazságszolgáltatás egyszerűsítésének, de egyben gyorsításának, hatékonyságának és színvonala növelésének követelményeit is jobban biztosítani tudják. A reformlépések és azok hatályosulásának áttekintése során a kormány megállapítot ta, hogy a polgári perrendtartás szabályainak bizonyos körű módosításához továbbra is fontos érdekek fűződnek, és szakmailag indokolt a peres eljárásokra vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése. Az ítélőtáblák működése megkezdésének elhalasztásával kapcsol atban megfogalmazódott az az ellenérv, hogy a kormány döntése során a szükségesség és arányosság követelményét nem kellő súllyal vette figyelembe. A törvényjavaslatnak a Pp.t érintő szakaszaival kapcsolatban meg kívá nom jegyezni, hogy a törvényjavaslat előterjesztője a legnagyobb körültekintéssel állapította meg azon rendelkezések körét, melyek hatályosulásáról, a Pp. módosításáról szóló, az 1997es reformcsomag részét képező '97. évi LXXII. törvény rendelkezéseiben f oglaltaktól eltérően az ítélőtáblák működése megkezdésének időpontját meghatározó törvény döntene.
