Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az ítélőtáblák és a fellebviteli főügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA
1997 Elmondható, hogy a törvényjavaslat a polgári peres eljárások körében csupán a legszükségesebb mértékben avatkozik be azon folyamatokba, amelyek az 1995ös, i lletőleg az 1997es módosítások eredményeképpen előrelépést jelenthetnek az igazságszolgáltatásban. Ennek megfelelően a módosítás nem érinti azokat a reformlépéseket, melyekre vonatkozó jogi szabályozás már 1998. január 1jével hatályba lépett, így például a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálási lehetőségének szélesítését vagy a kis perértékű ügyekben irányadó jogorvoslati szabályok rendszerét. Az ítélkezés során érvényesülő, a tényleges helyzetet szentesítő azon szabály, mely az elsőfokú polgári peres ügyekben az egyes bíró eljárását teszi általános szabállyá, hatályba fog lépni, de megemlíthető e körben a munkaügyi és a közigazgatási perekre vonatkozó szabályozás reformja is. Szakmai igény mutatkozott arra, hogy a munkaügyi perben elbírálható jogokat s zélesebb körben határozza meg a jogszabály, valamint hogy a felek álláspontját közvetítő, a bizonyítási kérések és azok perbeli jogkövetkezményei tekintetében útmutatást adó bíróság közreműködésével lefolytatott egyeztetés jogintézményét létrehozza. A törv ényjavaslat az ezen elképzelésekre vonatkozó Pp.módosításokat megtartja. A közigazgatási perekre vonatkozó szabályozás reformját széles körű szakmai és politikai konszenzus eredményeképpen alakították ki. Az esetenként kétfokú közigazgatási és a további h áromfokú bírósági eljárás olyan mértékben lassította le az ítélkezési folyamatot, illetve olyan mértékben tette bizonytalanná a közigazgatás működőképességét, hogy annak további fenntartása már nem volt indokolt. A törvényjavaslat azt az elvi álláspontot k öveti, hogy a háromszintű bírósági rendszer esetén is eredményességet garantáló jogintézmények bevezetésre kerüljenek. A javaslat 1999. január 1jétől bevezeti a közigazgatási perekben elsőfokon irányadó megyei bírósági hatáskört azzal, hogy a jogszabály a közigazgatási perekben csak rendkívül szűk körben teszi lehetővé a fellebbezést, a szabályozás értelmében ugyanis közigazgatási perekben a főszabály szerint nincs helye fellebbezésnek, az igazságügyi reform eredeti célkitűzésének megvalósulását nem veszél yezteti, sőt, álláspontom szerint azt nagymértékben elősegíti. Az illetéktörvény módosítására már időközben elfogadott törvény módosította a bírósági illetékeket, figyelemmel az ítélőtáblák működésének tervezett megkezdésére. Az általunk benyújtott törvény javaslat miatt ez a módosítás szükségtelenné válik, ezért hatályon kívül kell helyezni az érintett rendelkezést. (19.30) Tisztelt Ház! Sarkalatos kérdés a döntés alkotmányjogi hátterének vizsgálata. A kérdés megválaszolásához némileg vissza kell mennünk az időben. Az ítélőtáblákat mint a bírósági szervezeti rendszer új elemét, az 1997. évi LIX. törvény iktatta be az alkotmány 45. §ába, valamint bekerült a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvénybe is. Ez az alkotmánymódosítás 1997. október 1jén lépett hatályba, egyidejűleg az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 1997. évi LXIX. törvénnyel, amely az ítélőtáblák működésének kezdési időpontját 1999. január 1jében állapította meg. Ha és ame nnyiben az alkotmányban meghatározott jogintézmény működtetéséhez szükséges egyéb törvényi rendelkezések nem az alkotmány rendelkezésével egyidejűleg lépnek hatályba, akkor azt kell megállapítanunk, hogy - az előző kormány hibájából - már több mint egy éve a mulasztásos alkotmánysértés állapotában vagyunk, hiszen a mai napig sem működnek az ítélőtáblák. Ehhez képest azonban a Legfelsőbb Bíróság elnöke annak idején, és azóta sem jelezte az alkotmányossági aggályait ezzel összefüggésben, hiszen maga is indoko ltnak tartotta az új jogintézmény bevezetéséhez szükséges felkészülési időt. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy sem az érintettek, sem a törvényt megszavazó akkori kormánypártok nem láttak ebben alkotmányossági problémát.
