Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója:
1962 A második részben szeretnék szólni arról, hogy a rendvédelmi szervek előirányzatairól mi a vélemény. Elismerésre méltó a növekmény ezen a területen. Szintén támogatjuk azt, hogy a hivatásos állományúaknál az illetménybeállás 100 százalékosra történik '99ben. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a közalkalmazotti és köztisztviselői állományban dolgozó, rendvédelmi szerveknél al kalmazásban állóknál a keresetnövekedés nem változik; hogy 26 000 forint a köztisztviselői illetményalap, és hogy a közalkalmazotti bértábla változatlan marad. Ez egy olyan feszültséget jelent az e szerveknél dolgozóknál, ami indokolatlan és elfogadhatatla n. Nem jó senkinek ez a feszültség! A vita harmadik részéről, az önkormányzatokat érintő kérdésekről el kell mondani, hogy a vitában itt már kormánypárti és ellenzéki képviselők sokszor hasonló véleményen voltak. Két kérdéskörben teljesen meg is egyezett a véleményünk. Ez a két kérdéskör konkrétan: az 1,9 százalékos zárolás - egyértelmű a bizottság álláspontja ebben a kérdésben, hogy önkormányzatokra ezt az 1,9 százalékos zárolást nem lehet megtenni ; a másik ilyen kérdéskör az önkormányzati fejlesztési for rások szűkössége. A vitában felszólalók valamennyien egyetértettek abban, hogy ezt a forrást növelni kell, nem lehet ilyen drasztikusan visszafogni az önkormányzatok fejlesztését, mert ez hosszú távon visszahat. Befejezésképpen két kérdésről szeretnék még szólni. Nem tudjuk támogatni az önkormányzatoknál előírt létszámleépítést. A gazdag önkormányzatoknál nem fogják meglépni, mert nincsenek rákényszerítve, a szegény önkormányzatoknál meg már nincs lehetőség leépítésre. Ezt nagyon meggondolásra javasoljuk a kormánynak, mert az önkormányzatok már meglépték a létszámleépítést. A másik ilyen kérdéskör a közalkalmazotti bértábla. Ha a kormány módosító indítványokkal behoz bértáblát ebbe a javaslatba, feltétlenül követeljük, hogy annak pénzügyi forrá sa is kerüljön az önkormányzatokhoz. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A mezőgazdasági bizottság véleményének ismertetésére megadom a szót Szabó József Andor úrnak. DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR , a mezőgazdasági bizottság elő adója : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mezőgazdasági bizottság 1998. november 11ei ülésén megtárgyalta a T/325. számú törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről. Ezen belül a bizottság a költsé gvetés mezőgazdasággal foglalkozó fejezeteit tárgyalta, valamint az Állami Számvevőszék 1999. évi költségvetéshez adott véleményezésének mezőgazdasági vonatkozású részeit. A bizottság megállapította, hogy a költségvetési javaslat a mezőgazdaság számára 199 9ben 159 milliárd forintot kíván biztosítani. Ez 40 milliárd forinttal több, mint az, amit az előző kormány 1998ban a mezőgazdaság számára biztosított, 119 milliárd forint. (Dr. Kis Zoltán: De ebben benne van a kölcsön is! - Derültség az SZDSZ padsoraibó l.) Az 1999. évi költségvetés kifejezett célja, hogy az olyan folyamatok, mint az egyensúlyjavítás, hatékonyságnövekedés képezzék az agrárgazdálkodás alapjait. A bizottság megállapította, hogy a költségvetés mezőgazdaságot érintő fejezete fő hangsúlyt a be ruházásokra és a növekedésre helyezi. A költségvetés 1011 százalékos inflációs hatással kalkulál, valamint 23 százalékos fogyasztásnövekedéssel. Fontos eleme az agrárköltségvetésnek, hogy a jövedelemcentralizáció és az újraelosztás aránya mérséklődik, va gyis az állam kisebb szerepet vállal a jövedelemfolyamatokból. A költségvetés kiemelten kezeli a termelési támogatásokat és a piacra jutás elősegítését. Ez komoly előrelépés az előző évekhez képes. A garanciavállalásokra elkülönített összeg 16 milliárd for int. Ezen összeg
