Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 12 (27. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP
1912 képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, nem lenne meglepő, hogy mint ellenzéki képviselő kritikai alapállásból közelítenék ehhez a törvényjavaslathoz, és úgy vélem, lenne is hozzá el ég alapom. Rámutathatnék arra, hogy ennek a törvénynek még a címe is rossz. Hangoztathatnám azt, hogy a cím és a tartalom nincs összhangban egymással. Fejtegethetném - és joggal , hogy ez a javaslat is tükrözi a jobboldali kormány egész eddigi tevékenység ének jellemző vonásait, azaz a választási kampányban sokakkal sikeresen elhiteti, hogy birtokában van többek között a szervezett bűnözés elleni eredményes fellépés eszközeinek is. Az erre vonatkozó törvényjavaslatban azonban nem tud mással előállni, mint a már az előző kormány által kidolgozott, a prostitúcióra vonatkozó, inkább közbiztonsági, mintsem a szervezett bűnözés kategóriájába tartozó szabályokkal, az idegenrendészetet érintő néhány, önmagában is vitatható javaslattal, valamint a rendőri munka és a bűnmegelőzés szempontjából erősen kétséges hatékonyságú intézmény, a bűnmegelőzési ellenőrzés életre keltésével, s végezetül túlzás nélkül állítható, a törvényjavaslat az informatikai rendőrállam rémképét idézi fel. Alappal állítható továbbá, hogy ebből a z egész csomagból, ideértve a büntető törvénykönyv és a nemzetbiztonsági törvény módosítását is, átsüt egy idejétmúlt és eredményességét tekintve ugyancsak kétséges, következményeit nézve pedig rendkívüli veszélyeket hordozó szemlélet, vagyis: büntess szig orúbban, ellenőrizz mindenkit, törekedj totális elhárításra, és akkor rend lesz. Megalapozott az a vélemény, és lehetne erről is hosszasan beszélni a törvényjavaslat kapcsán, hogy a kormány egyszerre kétszínű, s egyszerre kapkodó és következetlen. E jelzők jogosságát bizonyítja, hogy miközben állítása szerint a bűnözés elleni küzdelmet tekinti egyik fő feladatának, a költségvetés révén csökkenteni kívánja az ügyészség létszámát, alkotmánysértést kockáztatva megakadályozza az igazságszolgáltatás reformjának folytatását, lefejezi a rendőrség felső és középvezetését, és ha igazak a hírek, a jobboldali önkormányzatok és a belügyminiszter úr már fenik a késeket több megyei főkapitány és városi kapitány ellen. Tisztelt Országgyűlés! A Szocialista Párt azonban nem ebből az aspektusból akar most ezzel a törvényjavaslattal foglalkozni. Úgy ítéljük meg, hogy többről van szó. Nagyobb problémáról van szó az ország sorsa szempontjából, mint hogy egy adott jobboldali kormány kritikáját fogalmazzuk meg csak az ügy kapcsán. A Szocialista Párt ugyanis kész arra, hogy a bűnözés, s ezen belül a szervezett bűnözés elleni, eredményesnek látszó legapróbb javaslatot is érdemben megvitasson, együttműködjék és támogasson minden előremutató kezdeményezést. Ez vonatkozik a tárgyalás ala tt lévő törvényjavaslatra is. Mielőtt ennek néhány, az általános vitához illeszkedő kérdését érinteném, a törvényjavaslattal összefüggésben szeretnék két javaslatot tenni a tisztelt Országgyűlésnek. Az egyik az, hogy úgy látjuk, elérkezett az idő s megtere mtődtek a feltételek - szakmai, tudományos szempontból mindenképpen, reméljük, politikai oldalról is , hogy az Országgyűlés elfogadjon egy hosszú távú, komplex állami kriminálpolitikai és rendvédelmi koncepciót. (10.30) Tisztelt Országgyűlés! Csak két röv id tényt szeretnék megemlíteni, ami talán bizonyítja, hogy érdemes lenne foglalkozni ezzel a kérdéssel. Talán kevesen tudják, hogy az összbűnözés négyötödét a Btk.ban megfogalmazott bűncselekményi tényállások közül mindössze 9 fajta bűncselekmény teszi ki . Ismert talán a szakemberek előtt az, hogy az összes bűncselekménynek ugyancsak több mint a négyötödét az ország 15 településén követik el. Azt hiszem, könnyű belátni, hogy ha ilyen és hasonló tények jellemzik a bűnözést, akkor meg kellene tudnunk fogalma zni az erre való reagálás módját, eszközeit, hogy hogyan lehet és miként kell, mondjuk, ilyen jellegű jelenségekre összpontosítani az erőfeszítéseket, merre induljon el a bűnüldözés, milyen erőket mozdítson egyik vagy másik kérdésre. Úgy hiszem, az ezt meg fogalmazó állami - és itt hangsúlyozom: állami, tehát ezt a kormányzati szerveken túlmenő kérdésnek tekintem - kriminál- és rendvédelmi politika segítene a jogalkotásnak, a bűnüldözésnek, orientálná az igazságszolgáltatást, ideértve az ügyészséget is. Ezér t javasoljuk,
