Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 12 (27. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP
1913 hogy az Országgyűlés hozzon létre egy eseti bizottságot, amely a kormányzati szervekkel és a tudomány képviselőivel együttműködve előkészíthetne egy országgyűlési határozatot, amely ezt a kriminál- és rendvédelmi koncepciót tartalmazná. Ez a javaslat, ha úgy tetszik, önkritika is, tisztelt Országgyűlés. Önkritika annyiban, amennyiben véleményem szerint az előző kormányok idején sem sikerült kidolgozni egy ilyen koncepciót. Úgy hiszem, érdemes lenne ezt a hiányt pótolni. Véleményünk szerint ugy anis ha nem tudunk közös nevezőre jutni legalább az alapvető teendők és irányok tekintetében, ha továbbra is a közvetlen, napi politikai csatározások tárgya marad a bűnözés helyzete, ha a változó kormányok taktikai kérdésként kezelik ezt az egész ügyet, ha továbbra és négyhavonként hozzányúlunk a büntető törvénykönyvhöz, akkor valóban bekövetkezhet az, ami a szervezett bűnözés és a szervezett bűnözők legfőbb célja és ami a társadalomra a legveszedelmesebb; nevezetesen: kialakul a bűnözés társadalmi integrác iója, az emberek ezt mintának tekintik, és erre fognak szocializálódni. Egyes tudományos vélemények szerint ennek a veszélye ma Magyarországon fennáll. Úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, nem kell hangsúlyozni, hogy ez mit jelent egy élő, működő társadalo m szempontjából. Ez a kriminálpolitikai koncepció és az ebben való társadalmi megegyezés reményem szerint talán azt a problémát is segítene tisztességesen megoldani, amely éppen a szervezett bűnözés kapcsán jelentkezik a legélesebben és amelyről itt már sz ó esett. Arról van ugyanis szó, hogy a bűnözés új formái, nemzetközivé válása, a legális szférába való betüremkedése, jól szervezettsége, mély és hatékony konspiratív volta, ezen jelenségek miatt egyre inkább látszik, hogy az ellenük való fellépés a bűnüld özés és a bűnmegelőzés hagyományos eszközeivel kevesebb sikert ígér. Ennyiben természetes, hogy a bűnüldöző hatóságok ezért egyre több lehetőséget kérnek - és sok országban kapnak is - arra, hogy ellenőrizzék a magánszférát, a gazdasági mozgásokat, s a mod ern informatika révén könnyen ott találhatják magukat a társadalmak és az országok, hogy valamilyen összefüggésben minden ember megjelenik a rendőrség és a titkosszolgálatok számítógépes hálózatán. Hol a határ? Ki - most már éppen az informatika fejlődése révén hangsúlyozottan kell feltenni a kérdést - és hogyan őrzi az őrzőket? Ellenőrizhetőe a célhoz kötöttség elve a rendőrség és más bűnüldöző szervek adatgyűjtéseinél? Mikor arányos a személyi jogok korlátozása a bűnüldözés érdekében? Ezen és hasonló kér dések megnyugtató rendezése és benne valamifajta társadalmi megegyezésre jutás és ennek alapján társadalmi elfogadottsága nélkül félő, hogy folyamatos feszültség marad az emberekben és a hatóságokban, és végső soron könnyen csorbát szenvedhetnek mind a sze mélyiségi jogok, mind pedig a bűnüldözési érdekek. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak szükségesnek tartanánk egy bűnmegelőzési koncepció országgyűlési határozati formában való megjelenítését. Tudom, hogy többfajta ilyen bűnmegelőzési koncepció fogalmazódott meg az elmúlt időszakban, de talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a növekvő bűnözés és a vele járó összes társadalmi probléma ellenére sem sikerült mind ez idáig egy olyan átfogó és egyben átütő - mondhatni működő, vagyis a hatóságok és néhány civil sze rvezet körein túllépő, az embereket vagy azoknak legalább a többségét megszólítani és megmozdítani tudó - bűnmegelőzési koncepció összeállítása, amely alkalmas lenne arra, hogy a kisebb közösségek - és az egyén is - eredményesebb önvédelemmel rendelkezzen, és amelyek révén a bűnalkalmakat csökkenteni lehet. Ismert törvényszerűség, hogy a bűnözés társadalmi jelenség, okai ebből következően döntően társadalmiak. Ezért elkerülhetetlen tehát, hogy számba vegyük és karbantartsuk azokat a gazdasági, szociális, ok tatási, foglalkoztatási, településpolitikai és más tényezőket, amelyek révén - mint ahogy említettem - a bűnalkalmak csökkenthetők, és amelyek egyben segítik a bűncselekményeket elkövetők visszailleszkedését a társadalomba. E célokból szükségesnek tartanán k létrehozni egy országos bűnmegelőzési tanácsot. Tudom, van egy ilyen elnevezésű szervezet, de ez a mai formájában nem több, mint a hatóságok közötti egyeztetés fóruma. Ezzel szemben mi egy olyan tekintélyes, társadalmi alapon működő szervezetre
