Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Jakob Presecnik, a szlovén parlament infrastrukturális és környezetvédelmi bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP
1791 Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Balczó Zoltán úrnak, a MIÉP képviselőjének. BALCZÓ ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A büntetőeljárás módosításáról szóló törvényjavaslat a bűnözés elleni törvénycsomagnak a legkisebb terjedelmű, ugyanakkor igen lényeges része. A bűnözés és különösen a szervezett bűnözés elleni eredményes küzde lemhez a büntetőeljárásban alkalmazott eszközöknek is változniuk kell, és ezt célozza a jelenlegi módosítás elsősorban a tanúvédelemmel és a fedett nyomozóval kapcsolatban bevezetendő szabályozással. A következőkben szakértőink véleményére építve néhány ol yan észrevételt szeretnék megtenni, amelyek a törvényjavaslat adott rendelkezéseihez kapcsolódnak, és talán annyiban tér el ez a javaslat és vélemény az előzőektől, hogy nemcsak ügyvédi szempontot érvényesít, hanem nyomozó hatósági, ügyészi felfogást is me gjelenít az adott kérdésekben. A törvényjavaslat a közvetlenség alapelve alól enged kivételt, a különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, és szükségesnek tartja az előterjesztő, a javaslatkészítő, hogy ez rögtön az alapelveknél is egy félmond attal megjelenjen. A következetes szabályozás igénye megkívánná, hogy a legalitás elvét is érintse a módosítás. A jelenlegi büntetőeljárási törvény is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a hivatalból való eljárás követelménye alól felmentést adnak. A 127. § (2) bekezdése szerint bűnüldözési érdekből sor kerülhet a nyomozás megtagadására, illetve megszüntetésére, jelen javaslat pedig ebben a tárgykörben további lehetőségeket biztosít a fedett nyomozó esetében. A hatóságok eljárási kötelezettsége alól te hát maga a törvény több esetben kivételt enged meg, ennek az alapelv megfogalmazásánál is meg kellene jelennie. Véleményünk szerint a módosítás emellett kivételt engedhetne meg a hatóságok eljárási kötelezettsége alól akkor is, ha az adott körülmények közö tt a büntetőjogi igény érvényesítéséhez fűződő érdek elenyésző. Ezen megfogalmazás utal az ügyész mérlegelési jogára, hiszen az állam büntetőjogi igényét az ügyész érvényesíti, és a törvényben rögzített esetek is az ügyész jóváhagyását írják elő. A legalit ás alóli kivételt egy további eset is indokolhatja. Ez a bűncselekmény elkövetésekor a terhelt társaságában jelen lévő személy esete. A helyzete gyakran határeset a jelenlétével pszichikai bűnsegélyt nyújtó elkövető és a tanú között. A gyakorlatban érvénye sül az "inkább egy jó tanút, mint egy rossz gyanúsítottat" elv. Ha a szóban forgó személy a bűncselekmény megvalósításában tevőlegesen vagy szándékkiváltóan nem vett részt, azaz nem tettestárs, nem felbujtó, nem fizikai bűnsegéd, és a hatóságokkal együttmű ködik, elkerülheti a felelősségre vonást akkor is, ha jelenléte annyiban befolyásol, hogy esetleg bátorítólag hatott az elkövetőre. Erre az esetre lenne érvényes az a megfogalmazás, mely szerint az adott körülmények között a büntetőjogi igény érvényesítésé hez fűződő érdek elenyésző. Ennek beépítésével tulajdonképpen a kialakult gyakorlatot ismerhetné el a törvényhozó. A 10. § foglalkozik a tanú adatainak kezelésével. Javasoljuk a szabályozás részévé tenni, miszerint a tanút tájékoztatni kell arról, hogy ada tainak zárt kezelését kérheti. Ezen a téren jelenleg nincs kialakult, egységes gyakorlat. Abban a vonatkozásban tehát, hogy milyen mértékben válnak ismertté a tanúként érintett személy adatai, így végül négy fokozat áll elő: a tanú; a tanú zárt adatokkal, tehát a zárt kezelés alapesete; tanú zártan kezelt névvel, tehát a zárt kezelés minősített esete; és a különösen védett tanú. A tanú nevének zárt kezelése a javaslat szerint kivételesen indokolt esetben lehetséges - egy ilyen általános megfogalmazás szerep el. Mivel az iratok kezelését az e harmadik fokozathoz kapcsolódó követelmények következetes és maradéktalan érvényesítése igen megnehezíti, ezért ennek a különlegesen indokolt esetnek a konkrétabb megfogalmazását célszerű lenne megtenni. A módosítás 12. §a határozza meg a tanú különösen védetté nyilvánításának feltételeit. A c) pont szerint feltétel, hogy a tanú személyét és tartózkodási helyét a gyanúsított és a védő nem ismeri.
