Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Jakob Presecnik, a szlovén parlament infrastrukturális és környezetvédelmi bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
1790 időtartama eléri vagy meghaladja az elsőfokú bíróság ítéletében megadott szabadságvesztést". A szöveg elsősorban szembekerül azzal a büntetőjogi alapelvvel, miszerint az előzetes letartóztatás nem lehet előzetes büntetés. Ugyancsak sérülhet a bírói függetlenség elve. A leglényegesebb veszélye ennek azonban az, hogy az ártatlanság vélelme és az alko tmány idevonatkozó rendelkezése nem érvényesül. Az elsőfokú ítélet jogi sorsát tekintve ugyanis még osztozik az előzetes letartóztatás intézményével, így az ítélet után a bírónak hasonló szempontok szerint mérlegelni kell az előzetes letartóztatás kérdésén él, sőt egyéb okok is kieshetnek a mérlegelés köréből. Így különösen nem jelenik meg mint indok az, hogy az eljárási cselekményeket a vádlott miatt foganatosítani nem lehet, nincs összebeszélés, a bizonyítékok megsemmisítésének lehetősége, mert a bizonyítá s az ítélettel lezárul. Nem lehet mérlegelni a várható büntetés súlyosságát mint kategóriát, mert az a bíró által már kiszabott. A javaslat azt sem engedné meg a három évnél súlyosabb ítélet esetén, hogy az előzetes letartóztatás fenntartásának kérdésében a bíró értékelhesse azt, hogy a vádlott előzetes letartóztatása során három évnél kevesebb olyan szabadságfosztást szenvedett, amelynek materiális körülményei a jogerős ítéletekkel szemben sokkal hátrányosabbak. Tiltaná a javaslat annak értékelését is, hog y a vádlott az eljárás során az azt segítő és az igazságot felderítő magatartást tanúsított. Az eljárás során a vádlott a bíróság előtt netán olyan betegségre hivatkozhat, amelyet minden körülmények között figyelembe kell venni. (12.10) Az elrettentésen tú l semmiféle olyan érdek nem szól a mellett, hogy az előzetes letartóztatás fenntartása vagy elrendelése kérdésében az ítéletet hozó bíró keze meg legyen kötve. Az e kérdésekben hozandó döntéseknél olyan szubjektív és egyéb elemek merülhetnek fel, melyeket csak az eljáró bíró ismerhet és a jogalkotó ezeknek nincs birtokában. Célszerű lenne ezt a kialakítandó bírói gyakorlatra bízni; ez többékevésbé eddig is megfelelően működött. Nem megengedhető, hogy pusztán a kiszabott büntetés mértéke legyen az irányadó a nem jogerős ítélet esetén hozandó szabadságkorlátozó intézkedéseknek. A szóban forgó rendelkezés a szervezett bűnözés elleni fellépés kereteibe sem illeszthető be, mert a normaszöveg nem jeleníti meg az elkövető ebbéli minőségét. Az itt tanúsított indoko latlan szigor semmiféle pragmatikus vagy társadalomvédelmi érdekkel nem magyarázható. Demokratikus jog, tisztelt Országgyűlés, nem ismerhet jogerős ítélet előtti előzetes büntetést! Tekintettel arra, hogy ma, és azt hiszem, az elkövetkezendő napokban a keg yelem és a jogerős szabadságvesztés büntetés elhalasztásának reneszánsza lesz itt - legalábbis úgy gondolom én falusi ügyvédként, hogy ez hosszú vihart kavar , szeretném a magánvéleményemet is elmondani, hisz az már elhangzott, hogy természetesen nem volt jó döntés a köztársasági elnök úr döntése; nem az első rossz döntése. Ezzel kapcsolatosan hivatkozni kívánok arra, hogy a javaslat 50. §a a szabadságvesztés elhalasztásával kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. Kétségtelen, hogy az előterjesztőre hat ottak az elmúlt időszak nem egységes bírói döntései, az ítélet utáni szabadlábon hagyás és halasztás. Ezek azonban nem indokolhatják, hogy a jogalkotó kösse meg a bíró kezét olyan kérdésekben, amelyek rengeteg szubjektív elemet hordoznak s amelyeket csak a bíró ismer. Gondolok itt például arra, hogy egy két év és két hónapos ítélet esetén egy hetvenéves, daganatos betegségben szenvedő, de nem közvetlen életveszélyben lévő elítéltnek halasztás adhatóe vagy nem adható. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra , hogy korlátozott az időkeretem, nem kívánok a türelmükkel visszaélni, szeretném azonban nyomatékosan aláhúzni, hogy a módosító indítványok beterjesztésén túlmenően a Magyar Demokrata Fórum a büntetőeljárásról szóló előterjesztést összességében támogatja, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) :