Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP
1781 Tisztelt Ház! Azonban nem mehetek el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a törvényjavaslat az ítélőtáblák felállításával szoros összefüggésben módosítani kívánja a L egfelsőbb Bíróságra, illetve a Katonai Fellebbviteli Főügyészségre vonatkozó hatásköröket is. Az ezekkel kapcsolatos szükségszerű törvényi módosításnak ellentmond a kormány legújabb álláspontja, amely az ítélőtáblák felállítását bizonytalan időre el kívánj a halasztani. Ezzel, megítélésem szerint, jelentős bizonytalanságot okoz az egész reformfolyamatban, továbbá a bűnüldözési és igazságszolgáltatási intézményrendszer egészének tekintetében is. Furcsának tartjuk azt, hogy nagyon rövid időn belül két egymássa l ellentétes törvényjavaslat került benyújtásra, ami megítélésünk szerint meggondolatlan, kapkodó politikai szándékra is utal. Ebből az újabb meggondolásból adódóan még inkább jelentős szakmai problémát jelent a törvényjavaslat 4. §a, amely a megyei bírós ágok hatáskörét egészíti ki, illetve bővíti több mint tíz tényállás elsőfokú döntési kötelezettségével. Ez azt is jelenti, hogy az igazságügyi reform egy fontos céljának, az eljárások gyorsításának követelménye csak félig valósulhat meg, mivel a helyi bíró ságokon részben tehermentesítést jelent, de a Legfelsőbb Bíróságra mint másodfokú bíróságra - figyelemmel a már kialakult helyzetre - elviselhetetlen terhet ró. A következményeit nem érdemes különösebben elemezgetni, megítélésem szerint mindezek egyértelmű en az időszerűség további romlását fogják eredményezni, már ami a Legfelsőbb Bíróság másodfokú ítélkezési gyakorlatát illeti. Szólnom kell a javaslat 50. §ában foglalt azon rendelkezésről, hogy a bíróságnak a szabadságvesztés és a közérdekű munka elhalasz tására irányuló kérelem elbírálása során az igazságügyi orvosszakértői vélemények beszerzésén túl a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Igazgatóságának nyilatkozatát is figyelembe kell venni. Helytelennek tartjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, gyakorlatilag érintett intézmény véleményétől váljon függővé a bírósági döntés. Ezzel kapcsolatban módosító indítványt kívánok előterjeszteni. Még két rövid észrevétel: a javaslat 52. §a felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a tanú védelmére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. A tegnap elhangzott miniszteri expozé is jelezte ezt a kötelezettséget, azonban miniszter asszony nem szólt arról, hogy elkészülte a rendelet, illetve tervezete, sőt az alkotmán yügyi bizottság ülésén sem került ez szóba; ugyanis ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert a tanúvédelem mint intézményrendszer rendkívül szerteágazó, és ebben bizony a bűnüldözés egészének és nemcsak az igazságszolgáltatásnak vannak igen jelentős feladatai. ( 11.30) Megítélésem szerint e végrehajtási rendelet nélkül a törvényjavaslat jelentős részében alkalmazhatatlan lesz. Szeretnék itt utalni arra, hogy a jogalkotási törvény előírja azt a kötelezettséget, amelyet - megvallom őszintén - a jogalkotás általában nem szokott betartani, ez pedig az, hogy a végrehajtási rendeleteknek magával a törvénnyel egy időben kell megjelenniük, illetve hatályba lépniük. Tekintettel azonban arra, hogy itt egy nagyon fontos törvényről és nagyon fontos végrehajtási rendeletekről v an szó, én ezúttal felhívnám a kormány figyelmét az ezzel kapcsolatos teendőire. Szeretném megjegyezni továbbá, hogy a tervezet hatálybalépésének időpontja 1999. január 1je. Helmeczy László képviselőtársam az imént említette és kifogásolta azt, hogy a bün tetőeljárási kódex 2000ben történő hatálybalépésére nem áll rendelkezésre kellő felkészülési idő. Nos, én azt mondom, hogy ott még mindig van egy esztendő és a korábbiakhoz képest több mint másfél esztendő felkészülési idő, itt azonban, ha komolyan veszem a Ház tervezett munkáját, miszerint december 21én lesz ennek a törvénynek a zárószavazása, akkor a kihirdetése feltehetőleg valamikor karácsony táján történik meg, és ha ezt január 1jével hatályba kívánja léptetni a törvényhozó, akkor ez nagyon komoly n ehézségeket és gondokat fog okozni az igazságszolgáltatás egészében, ugyanis felkészülési időre gyakorlatilag semmilyen lehetőséget nem biztosít.
