Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP
1780 képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő négy javaslatból álló törvénycsomagból nyilván a legkevesebb vitát kiváltó a T/205. számú törvényjavaslat, amely a büntetőeljárás ról szóló 1993. évi I. törvény módosításáról szól. A törvényjavaslat gyakorlatilag a már elfogadott 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseit kívánja az ott meghatározottakhoz képest korábbi időpontban hatályba léptetni. Ezzel az elképzeléssel egyetértün k, a már kihirdetett törvényre észrevételeket tenni nem kívánunk, így magam is mellőzni fogom a törvény tartalmának ismételt felsorolását. Emlékeztetném a tisztelt Házat arra, hogy a törvényjavaslat korábbi bizottsági és parlamenti vitája során, 1997 és 19 98 fordulóján, rendkívül széles körű és tartalmas vita folyt le az Országgyűlésben, az eljárási kódex előkészítése is többéves munkán nyugszik. Mind a szakma, mind a tudomány képviselői több fórumon és több fordulóban vitatták meg a törvény tervezeteit, és mindezek összegezéseképpen született meg a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett büntetőeljárási kódex, amely az igazságszolgáltatási reformcsomag egyik kiemelkedő állomása. Emlékeztetni kívánok továbbá arra is, hogy az igazságügyi kormányzat eredet ileg a törvény hatálybalépését már 1999 januárjára tervezte, azonban a több irányból érkező szakmai és ellenzéki észrevételeket figyelembe véve, elfogadta a hatálybalépés módosításával kapcsolatos javaslatot, amely 2000. január 1jére teszi a hatályba lépé st. A vita egyik sarkalatos pontja volt az is, hogy célszerűe az eljárási törvény szakaszos hatályba léptetése, és éppen a szakmai javaslatait tette magáévá akkor a törvényhozó, amikor a kellő felkészülés biztosítása érdekében elfogadta a 2000re szóló mó dosító javaslatot. Ugyanakkor a vitában felvetődött az is, hogy az eljárási kódex számos olyan új és fontos rendelkezést tartalmaz, amelynek hatályba léptetésével nem célszerű 2000ig várni. Mindezekre való tekintettel kapott törvényi felhatalmazást a korm ányzat arra, hogy elsősorban a tanúvédelemmel és a fedett nyomozóval kapcsolatos rendelkezések egy évvel korábban, tehát már 1999. január 1jével hatályba lépjenek. A most előttünk álló törvényjavaslat tehát a már elfogadott és kihirdetett kódexből átemeli a tanúvédelemre és a fedett nyomozóra vonatkozó rendelkezéseket, és azok hatályba léptetését már január hónapra tervezi. Nem vitatjuk a kormány azon célkitűzéseit sem, hogy a fent említett két generális szabályozási körön túl a javaslatban olyan rendelkez ések hatályba léptetését is szorgalmazza, amelyek ugyan nincsenek szoros összefüggésben a már említett törvényhelyekkel, azonban fontosak és támogatandók. Gondolok itt mindenekelőtt a zár alá vételre és a biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályozásra, a megkeresés, a rendbírságolás szabályainak átemelésére egyaránt. Ugyancsak támogatni tudjuk azt, hogy a jogalkotási törvény rendelkezéseinek megfelelően az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatok is, amelyek jelenleg igazságügyminis zteri utasításokban, illetve újabban rendeletben találhatók, törvényi szabályozást nyerjenek, így az új büntetőeljárási kódexben már meglévő ez irányú rendelkezések is korábban hatályba léphessenek. Szükségszerű az Alkotmánybíróság 6/1998. AB számú határoz atának végrehajtása, amely a hatályos büntetőeljárási törvény alkotmányellenes és ez év végével megsemmisített, a gondnok eljárási helyzetére vonatkozó részt rendezi. Ebbe a körbe tartozik a büntetőeljárási törvénynek az államtitkot és szolgálati titkot ta rtalmazó iratok kézbesítésére és megismerésére vonatkozó szabályai módosítása is. A törvényjavaslat 27. és 29. §a nemzetközi kötelezettségeinknek tesz eleget akkor, amikor figyelembe veszi a Magyar Köztársaság kormánya és az Egyesült Államok kormánya közö tt már törvénybe foglalt és kihirdetett megállapodás rendelkezéseit, amelyek az Egyesült Államok fegyveres erőinek Magyarországon való tartózkodásával kapcsolatos egyes nyomozati cselekmények szabályozását jelentik, továbbá a békepartnerség, valamint a SOF Aegyezmény 7. cikkének a joghatóságot érintő rendelkezéseivel vannak összefüggésben.
