Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP
1762 De más elemekben is - a feltételes szabadságra bocsátás szigorításában, a végrehajtás felfüggesztésében - érzékelhető az a tendencia, hogy az általános részi szabályok megváltoztatásával a javaslat a büntetéskiszabási gyakorlat egészére kíván hatást kifejteni. Tehát nem arról van szó, hogy vannak bizonyos veszélyes bűncselekményfajták, amelyeknél a jogalkotó megítélése s zerint szigorítani kell a büntetési tételeket, hanem ez, tisztelt Ház, valamennyi bűncselekmény esetében irányadó lesz, és véleményem szerint ennek a következményeivel nem számolnak kellőképpen az előterjesztők. A vita során elsősorban két elemet szeretnék kiemelni és megfontolásra ajánlani. Milyen a bűncselekmények szerkezete Magyarországon? Milyen a bűnözés struktúrája Magyarországon? Ebből a szempontból két megközelítés adhat érdemi eredményt. Az egyik megközelítés: a bűncselekményeknek a büntető törvény könyvben két csoportja van, vannak a bűntettek, amelyek súlyosabb alakzatot jelentenek, és vannak a vétségek, amelyek nyilván enyhébbek, csekélyebbek; a vétségek esetén a maximális büntetési tétel két év szabadságvesztés lehet. A bűncselekmények egészén be lül '90 és '97 között változatlanul körülbelül 60 és 40 százalék az arány: 60 százalék a vétségek és 40 százalék a bűncselekmények aránya. Ez a büntetéskiszabás szempontjából már figyelmet érdemlő szempont. Tehát ha a számokat véletlenül rosszul mondtam vo lna, megismétlem: a bűncselekmények 60 százaléka vétség, azaz kisebb, enyhébb súlyú cselekmény, és 40 százaléka bűntett, ami súlyosabb, tehát két év szabadságvesztés fölötti büntetéssel fenyegetett. Ezen belül az egyes bűncselekményfajták tekintetében ninc senek, nem alakultak ki lényeges változások '90 és '97 között. '90ben a vagyon elleni bűncselekmények az összes bűncselekmény 76,7 százalékát alkották, '97ben 76,4 százalékát; az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények aránya '90ben 6 százalék, '97be n 5,2 százalék; a személy elleni bűncselekmények '90ben 3,8 százalék, '97ben 3,2 százalék; a közlekedési bűncselekmények '90ben 7,6 százalék, '97ben 4,1 százalék. Tehát meglehetősen stabil képet mutat a bűnözés szerkezete, valamint a bűncselekmény és a vétség aránya. A másik szempont, amit az előterjesztőknek és a parlamenti vita résztvevőinek is a figyelmébe ajánlok, valamint a közvélemény számára is, hogy vajon az ítélkezési gyakorlat enyhe megítélése alátámaszthatóe Magyarországon a börtönnépesség s zámának alakulásával, és ez az összevetés mindig hiányzik az érvelésekből. Én az előző időszakban is igen gyakran hivatkoztam erre, mert azért ez egy kicsit árnyaltabb képet ad. A közvéleményben az a megítélés alakult ki, hogy Magyarországon nagyon enyhe a büntetéskiszabási gyakorlat. Ehhez képest, ha a börtönnépességet vesszük alapul - ami azért mégiscsak a büntetéskiszabásnak valamilyen konkrét kifejeződése, hogy hányan vannak Magyarországon börtönben , akkor ez a kép már egészen másképpen néz ki. Magyar országon a '80as évek közepén, tisztelt Ház, mintegy 25 ezer fogva tartott volt; ebbe beleértendők az előzetesen letartóztatottak és a jogerősen elítéltek is. Ez a szám a '90es évek elejére a végbement változások következtében lecsökkent 11 ezerre. (9.50 ) Azóta viszont, s ez különösen 199697től igaz, erőteljesen növekedett a börtönnépesség, és ma Magyarországon 14 ezer felett van a fogva tartottak száma; 1997hez viszonyítottan mintegy ezer fővel nőtt a fogva tartottak száma. Ez pedig azt jelenti, hogy az ítélkezési gyakorlatban bekövetkezett egy fordulat: nő a szabadságvesztés büntetésre ítéltek aránya, száma, és ez látványosan megmutatkozik a börtönnépesség növekedésében. Ha a büntető törvénykönyvnek ez a tervezett általános szigorítása a büntetéskisza bást illetően végbemegy, akkor vajon ennek a következményeivel hogyan és miképpen számol a kormányzat. Hiszen ha megnézzük a '99es költségvetést, akkor ebben tulajdonképpen az előzetes letartóztatottak elhelyezésére szolgáló Venyige utcai objektumon kívül más külön plusz forrást nem látunk. A
